A Napi.hu-n található összeállításban olvasható, hogy a kötelező szervizdíj bevezetésének ötlete a "wellness-szállodások" köréből ered, ahol rendkívül elterjedté váltak a készpénzmentes fizetési módok: elsősorban a karórás fizetés.

Ennek keretében, amíg a vendég a szálloda szolgáltatásait igénybe veszi, egy kis érintős karóra számolja fel a tételeket, amelyeket a részvétel legvégén a vendég egy összegben kiegyenlít. E módszer térhódítása miatt azonban a szállodai pincérek már nem nagyon kapnak borravalót. A szállodásoknak lehetőségük lenne alkalmazni az önkéntes szervizdíjat is, ám ők mégis a teljes vendéglátó ágazatra próbálnak most "rátolni" egy kötelező díjat - mondta Antalffy. 

Az elnök szerint már most is előfordul, hogy a fogyasztók megtagadják az önkéntes szervizdíj kifizetését, amennyiben nem elégedettek egy adott étterem kiszolgálásával. Az új javaslattal szerinte elveszne a borravaló sajátossága: az önkéntesség, amely minőség, a jó kiszolgálás elismerését fejezi ki. Ezzel szemben a kötelező szervizdíjat inkább áremelésként, a vendéglátók követelőzéseként értékelné a legtöbb vevő.

A Kisosz álláspontja szerint a pincérek fizetését piaci alapon, béralku során kell kialakítani, nem pedig rögzített díjak alkalmazásával. Bár a javaslat szerint a kötelező szervizdíj felosztását a tulajdonos, az üzemeltető az ott dolgozók bevonásával, közösen határozza meg, egyebek közt teljesítményalapon. A szakember szerint ez életszerűtlen a kisebb szereplők esetén. Például rengetegen foglalkoztatnak alkalmi,vagy diák munkaerőt - gyakran csak néhány hetes, vagy hónapos időtartamban -, e körülmények között pedig nemhogy külön alkukba nem bocsátkoznak a munkáltatók, de gyakran találkoznak olyan dolgozókkal, akik ellenérdekeltek abban, hogy többet kelljen dolgozniuk.

Antalffy szerint összességében gond az új szervizdíj-elképzeléssel, hogy a fogyasztókat terhelné meg a bérfejlesztések költségeivel, miközben a vállalkozóknak lenne illendő mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.

A teljes összeállítást itt olvashatja.