A húsvéti hagyomány életben tartása egyáltalán nem evidens. Ennek egyértelmű jele a locsolkodók évről évre csökkenő száma, de a húsvét, mint ünnepkör ennél azért összetettebb. A negatív tendenciának látszólag ellentmond, hogy mint kiderült, a 30 alattiak, tehát a Z és az alfa generáció egy jelentős része örömmel vesz, venne részt ehhez kapcsolódó alkalmakon, rendezvényeken ‒ ha egyáltalán értesülnek ezekről.
A hagyományőrzés tehát kommunikációs kérdés is; a fiatalabbakat olyan csatornán kell megszólítani, amelyen keresztül el is jut hozzájuk az üzenet, azaz elsősorban okostelefonon.
Ezt ismerte fel számos magyar település, ahol a húsvéthoz kapcsolódó események hírét már mobilapplikáció segítségével juttatják el a lakossághoz ‒ ismertette Czinger Erik, az önkormányzatok körében is kedvelt, Munipolis nevű okos kommunikációs hálózatot működtető cég hazai vezetője. Az események különbözőek, a közös csak az, hogy mindegyikre a korábbinál hatékonyabban toboroznak résztvevőket a korral haladó önkormányzatok.
Fotó: Depositphotos
A napokban Véménden húsvéti tojásírásról, Nyárlőrincen gonoszűző határkerülésről, Süttőn húsvéti ramazuriról, Tápiószelén és Nagyvenyimen húsvéti játszóházról, Győrújfaluban nyuszis barkácsdélutánról értesülhettek a lakosok, hogy csak néhány példát említsünk.
A megoldás alapjaiban változtatta meg a korábban rendszertelen, gyakran érdektelenségbe fulladó kommunikációt a lakosok és az önkormányzat között. Nemcsak a hagyományőrző rendezvények iránt nőtt meg az érdeklődés, hanem általában a település ügyeivel kapcsolatban is. Mivel a platform kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, számos olyan helybéli kapcsolódott be, akik korábban úgy érezték, hogy a településről szóló döntéseket a „fejük felett hozzák”.
Mivel a húsvétot Európa nagy részén ünneplik, lényegében azonosak a tapasztalatok Csehországban, Szlovákiában Németországban, és mindenütt, ahol a Munipolis szintén elterjedt az önkormányzatok körében ‒ zárta az összefoglalót a szakember.
