A beszélgetés apropója a Budapest Brand belföldi forgalomélénkítő kampányának és a már tavaly bevezetett, 48 órás Restart Budapest kedvezmény- és programkártyának újbóli indítása volt.
Az idei nyár sem találta könnyebb helyzetben a szállodákat, vendéglátósokat, kulturális intézményeket és szervezeteket, mint a tavalyi. A járvány miatt lényegében külföldi turisták idén sem érkeznek – a labdarúgó Európa-bajnokság meccsei ellenére sem – így egyre jobban értékelődik fel és válik fontossá a hazai belföldi turizmus fejlesztése. A kényszerhelyzet teremtette szituációból azonban Budapest hosszú távon profitálhat, hiszen olyan, akár évtizedes elmaradásokat pótló folyamatok indultak meg, amelyekre már nagyon régóta nagy szükség volt - értettek egyet a szakemberek.
Fürdők: sok oltott jönne, de nem kaptak védettségi igazolványt
"A 2019-es csúcsévben a budapesti fürdőkben 60-40 százalékos volt a belföld-külföld aránya a vendégforgalomban az előbbiek javára. A belföldiek 85 százaléka a fővárosból és 15 százaléka Pest megyéből érkezett, ami azt jelenti, hogy jócskán van mit dolgozni azon, hogy a vidékiek bakancslistájára felkerüljenek a főváros fürdői" - emelte ki Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint a nosztalgikus érzésekre hatva sok olyan vidéki felnőttet lehetne a fővárosba csábítani gyermekével, akik héhány évitzede maguk is még gyerekként Budapesten nyaraltak a szüleikkel.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy fürdőik nyitása óta két fontos problémával is naponta kell szembesülniük. "Egyrészt számos honfitársunk az oltása után hetekkel, hónapokkal sem kapta meg a védettségi igazolványát, tehát nem jogosult a szabadidős létesítmények látogatására, a másik nagy gond pedig az, hogy számos hazánkban dolgozó külföldi (pl. holland, német, francia, brit stb. expat) a saját országában felvette ugyan az oltást, de nem rendelkezik hazánkban is elismert védettségi igazolvánnyal. Mindkettő komoly bevételkisesést okoz létesítményeink és más turisztikai szolgáltatók számára. Reméljük az utóbbi probléma július 1-jével az uniós oltási igazolások elfogadásával megszűnik majd" - tette hozzá Szűts.
Még ebben a nehezen tervezhető időszakban is több különleges élménnyel is készülnek a budapesti fürdők: a Széchenyiben – a kánikula berobbanásával valószínűleg a város legkellemesebb meccsnéző helyszínét alakították ki – a 35 fokban a hűs medencéből nézhetjük a focit, akár este 11-ig is. De a fesztiválok elmaradása miatt szomorkodó fiatalokra is gondoltak, a Palatinuson nekik készültek egy izgalmas programsorozattal. "Fontos azoknak a sztereotípiáknak a lebontása is, hogy a fürdők drágák – a kedvezményekkel, programcsomagokkal és egész napos élménykínálatukkal a hazai vendégek számára is megfizethetőek, és semmivel nem drágábbak, mint a vidéki wellnessek" - emelte ki a BGYIH-vezér.
15-20 százalékra reális feltornázni a belföldiek arányát
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke talán a legnehezebb helyzetben lévő szektor nevében beszélve azt fejtegette, hogy még komoly munka lesz elérni, hogy Budapest mint országon belüli desztináció megerősödjön, és valaki például Debrecenből ide utazzon egy prágai hosszú hétvége helyett. Pedig a főváros az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, kulturális és gasztronómiai szempontból nemzetközileg is versenyképes élményeket nyújt, az pedig évtizedes álma a budapesti szállodásoknak, hogy értelmezhető volumenben megnyerherjék maguknak a vidéki utazókat. A jövőben mindenképpen az a modell lenne sikeres, ahol a programturizmus erős, ha valaki ide érkezik, akár egy meccsre vagy Operába, annak utána ne legyen kedve azonnal beülni a kocsijába, és hazamenni. Érdekes adat, hogy az utolsó békeévben, 2019-ben az össz vendégéjszakaszám 50%-a volt belföldi, ennek jelentős részét a budapestiek nyaralása/telelése adta Hévíz, Hajdúszoboszló vagy a Balaton környékén. Azaz zömmel a budapestiek turistáskodniak az országban, akiktől azonban reálisan nem elvárható, hogy vendégéjszakát töltsenek a lakóhelyükön.
Lekésheti a szezont az uniós oltás igazolás
Az MSZÉSZ elnök-szerint az életszerű célkitűzés az lehet, hogy néhány év alatt a jelenlegi 5-10 százalékról, 15-20 százalékosra növekedjen a belföldi turisták aránya Budapesten a kereskedelmi vendégéjszakák számában, amivel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői is egyetértettek. Az elnök szerint hazánk turizmusa nemcsak a kis távolságok miatt nem hasonlítható Spanyolország, Franciaország, Olaszország turizmusához, hanem azért sem, mert ott az üzleti turizmus jóval nagyobb arányban van jelen a belföldi turizmusban mint Magyarországon. Flesch Tamás szerint számottevő élénkülés a külföldi keresletben szeptembertől várható csak Budapesten a kulturális programok, színházi évadok elindulásával, de a valódi áttörés inkább csak 2022 tavaszára jósolható.
„Az unió oltási igazolás bevezetését július 1-re ígérik, ami itt van a nyakunkon, de a bevezetés körüli sok bizonytalanságot látva nem csodálkoznánk, ha lekésné vele az unió a szezont. A fővárosunk egyik legnagyobb célközönségének számító britek pedig egyelőre nem is utazhatnak. Az MSZÉSZ a nyárra nem tervezett különösebb akciót, pont az ismert piaci körülményekből adódóan. Ehhez még hozzájön, hogy Budapest turizmusa számára hagyományosan nem a július, augusztus hónapok a legkedvezőbbek. A belföldi utasok sem ekkor jönnek Pestre, tavaly pedig, amikor erre a két hónapra kinyithattunk, a vendéglátóhelyek 70 százaléka zárva tartott. Repülős utasaink alig voltak, a környező országok autós utasai adták az elmúlt évben a sovány külföldi vendégkört, idén nyáron is erre számítunk. 2020-ban ilyenkor egyébként kísértetiesen hasonló latolgatásokban voltunk a szezonról, és szeptemberi fellendülést vizionáltunk, csak akkor még nem tudhattuk, hogy ez nem a 2020-as szeptember lesz. Az összbelföldi forgalmat tekintve szintén jó lehet a szezon, ahogy tavaly is, mivel azonban idén már szabadabban utazhatnak külföldre a beoltottak, (karantén- és tesztkötelezettség nélkül térhetnek vissza a világ bármely országából hazánkba azok, akik érvényes magyar védettségi igazolvánnyal rendelkeznek – A Szerk.) sokan lesznek, akik külföldet választják a tavaly csúnyán túlárazott Balaton helyett, így nem hiszem, hogy csúcsot dönt a hazai turizmus" - szögezte le az MSZÉSZ-elnök.
Budapest most jobb árú, mint a Balaton
Káldi Emese, az Imagine Budapest cégvezető-túravezetőjeként már hosszú évek óta aktívan alakítja azt, hogy hogyan is gondolkodnak a saját városukról a budapestiek. A sétacég tavaly a krízisre reagálva termékfejlesztésbe kezdett: más turisztikai szolgáltatókkal közösen a vidéki lakosságot célzó csomagokat kezdtek kínálni, és ez is lehetett az oka annak, hogy 20 százalékkal nőtt a vidéki résztvevők száma programjaikon. A szakember szerint a mai budapesti kötelező osztálykirándulások résztvevőinek, számukra értelmezhető módon kell bemutatni Budapestet, és olyan élményekkel, információkkal gazdagítani őket, amitől felnőttként szívesen választják majd úti célnak a fővárost. A szakember szerint jót tenne az is, ha a kerületeknek lenne markáns arculata, és az egyes városrészek márkázásával, tudatos kommunikációjával fővárosi és kerületi szinten is foglalkoznának az illetékesek. Káldi Emese arra is kitért, hogy Budapestnek az értékeire kell fókuszálnia, és mint világvárosnak, nem feltétlenül a hazai vidéki úti célok áraival kell versenyeznie. Úgy véli, a hazai főváros nyújtotta kulturális kincsek és élmények vannak olyan színvonalasak mint a barcelónaiak, bécsiek, rómaiak, ezekre az utazásokra, pedig félretesz az ember, Budapestnek sem kell tehát áron alul adnia magát.
Gianni Annoni, étteremtulajdonos, gasztroszakértő a maga olaszos optimizmusával már a város pulzálásáról beszélt – Budapestnek hatalmas előnye, ahogy az események vonzzák egymást, az együttléteket. A jó városmarketing dolga, hogy olyan programokat tegyen össze – amelyek, egy csomagban vonzóak, egy előadás után menjenek étterembe, maradjanak másnap a fürdők miatt, hiszen kellenek a vidékiek is ahhoz, hogy a város lüktetése megmaradjon. Összehasonlításul pedig ő is kiemelte, hogy Budapest nem drágább, mint a Balaton, sőt! Ráadásul itt a széles kínálat és felhozatal miatt bőséges a választék, és mindenki könnyedén megtalálja az igényeinek és a pénztárcájának megfelelő helyet. Összehasonlítva Párizzsal, de az olasz városokkal is – Budapest tiszta és biztonságos, ezt is gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni a szakember szerint. „A vidékieknek jó eljönni hétvégén Budapestre, mert hétvégén a budapestiek lemennek vidékre, nincsenek itt, nincs sor a múzeumoknál, fürdőknél” – mondta Gianni félig vicceskedve, de tényleg vonzerő lehet a tömegmentes hétvége.
SZÉP kártyából Budapest kártyát!
Faix Csaba, a Budapest Brand nZrt. vezérigazgatója pedig mindezeket a terveket, célokat, ötleteket a megvalósítás felé terelgető, a tavalyi év után bővült kínálattal újrainduló Restart Budapest Kártya kapcsán helyezte kontextusba. A “kötelező osztálykirándulás Budapestre” műfaja még mindig él, és lehetne ezt is sokkal jobban csinálni, hiszen, ha valaki nem itt él, mit hall a rádióban, TV-ben a városról? Lezárások, felújítások, a város igazi, élő arcából nem villantanak fel semmit. A városmarketing dolga megmutatni ezeket a csodákat, olyan csomagokat összeállítani, hogy megérje itt maradni egy hosszú hétvégére családostul is, vagy akár friss nyugdíjasként is majd a kellemes őszi napokra. Persze a hosszú évtizedek óta rögzült sztereotípiák és percepciók megváltoztatása és lebontása hatalmas munka és befektetés lesz, és az eredmények nem egyik napról a másikra lesznek tetten érhetőek, de az irány jó, és mivel Budapestet nagyon könnyű (meg)szeretni, a küldetés nem lehetetlen" - hangsúlyozta a vezérigazgató.
Faix üdvösnek nevezte, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség is hasonló, Budapestet népszerűsítő kampányba kezd külföldön. A szakember szerint idén még csak kiadás lesz ezzel, bevételt nemigen fog hozni, de muszáj ismét hozzálátni a megjelenéshez a nemzetközi porondon, ha eredményeket szeretnénk. Faix Csaba szerint az MTÜ kampányán túl még az lehetne hatalmas kormányzati segítség, ha - egy egyszerű adminisztratív lépéssel – engednék, hogy a Szép kártyán kihasználhatatlanul felgyűlt összegeket az ország lakosai akár Budapest kártyára is költhessék, segítve ezzel csaknem 130 szolgáltató fennmaradását is.
A szakember rámutatott: a 11 490 forintért kiváltható Restart Budapest Kártya összértéke az ingyenes belépőkkel, közlekedéssel és a két vendégéjszaka foglalása esetén ajándék harmadik éjszakával majd' 70-80 000 forintnyi értéket képvisel. Nem is beszélve az olyan, egyszeri és megismételhetetlen élményekről – mint most a rakpart megnyitása, és egy szakaszának városi parkká alakítása utcabútorokkal, játékokkal –, amelyek, ki tudja mikor lesznek újra átélhetők, ha elkezdődnek a rakpart átalakításának munkálatai. Ugyanez érvényes az idén is még a külföldiek rohamától megkímélt, tiszta vizű és szellős budapesti fürdőkre.
A Restart Budapest Kártyáról és a programban szereplő szolgáltatásokról részletesen a hello.enbudapestem.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők, a szolgáltatások igénybevételének aktuális feltételeiről pedig az adott szolgáltatók oldalán olvashatnak.
{youtube|id=kJEHl4S1dU8&t=4s}