Kriesch Attila elmondta, hogy a fogyasztói panaszok majdnem harmada a légi utazással kapcsolatos. Az EFK - amelynek mind a 28 európai uniós tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon van képviselete - arra törekszik, hogy közvetítésével békés megegyezésre jusson egymással a panaszt benyújtó fogyasztó és a vállalat, és így elkerüljék a hosszan tartó, költséges, határon átnyúló pereskedést. Az eljárások nagyjából 60 százaléka zárul sikerrel, mindkét fél által elfogadott egyezséggel.

A tájékoztató kampány keretében az EFK saját standdal települt ki a Liszt Ferenc repülőtérre, hogy tájékoztassa a légi utasokat a jogaikról, és szórólapon is ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

Tévhitek eloszlatása

A tévhitek között sorolta fel az igazgató, hogy automatikusan kártérítés járna az utasoknak járattörlés, illetve késés esetén. Ha a légitársaság olyan átfoglalást ajánl föl a törölt járat helyett, amellyel az utas legfeljebb kétórás késéssel eléri az úti célját, nem tartozik kártérítéssel - hangsúlyozta.

Ugyancsak mentesül a légitársaság a kártérítés fizetése alól, ha rendkívüli körülmény miatt kényszerült a járat törlésére. Az induláskor bekövetkező késésnél csak akkor jár kártérítés, ha a késedelem meghaladja az öt órát. Gyakori félreértés az is, hogy a légitársaság korlátlanul felelne a poggyász tartalmáért, nemzetközi egyezmények alapján legfeljebb 1300 euró értékig felel, ha a poggyászkárt az utas hét napon belül jelezte - sorolta az igazgató.

Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az előleg befizetése után az utazási iroda csak akkor emelhet árat, ha ez az általános szerződési feltételekben (ászf) szerepel, és ez esetben is csak akkor, ha emelkedett az irodát terhelő adó, változott az árfolyam vagy valamilyen olyan konkrét termék drágult – például a kerozin –, ami miatt drágább az utazás. A szóvivő felhívta a figyelmet: ha az áremelkedés meghaladja a 8 százalékot, az utas elállhat a szerződéstől, és az irodának nem jár semmi. A szóvivő végül kiemelte: az utazók jól teszik, ha dokumentálják a panaszokat – írásban nyújtják be a helyszínen, fotókat készítenek –, mert ez esetben később egy békéltető testület előtti eljárásban nagyobb az esélye a sikeres megtérítésnek.