Holczer Ágnes, a TUTSZ elnöke moderálta a jó hangulatú szakmai estet. aki először a múzeum főigazgatójának, dr. Kemecsi Lajosnak adta át a szót. A főigazgató beszámolt a 152 éve létező, de eddig soha nem kifejezetten múzeum céljára létesített épületekben látható, páratlanul gazdag gyűjteményről. A hányattatott sors után most végre olyan, ultramodern technikával felszerelt épületkomplexumban mutathatják be – nemcsak a magyar néprajz régi és újkori kincseit, hanem más országokét is – amely kifejezetten erre a célra épült, és amely, a költözés következtében is, olyan QR kódos nyilvántartással rendelkezik, hogy végre tudni lehet mi is van a múzeumban, illetve egyéb, más helyen lévő raktárhelyiségeiben is.
 

A főigazgató hangsúlyozta: örül a TUTSZ itt rendezett kerekasztal beszélgetésének, nagyon fontos számukra, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a turisztikai szakmával, hiszen nyilvánvaló, hogy a belföldi és a külföldi turisták hozzák elsősorban a bevételt, a rendezvénypiacot is beleértve. A teljesen akadálymentesített hatalmas épületben több mint hatvan rendezvényre került sor eddig egy évben, köztük számos könyvbemutatóra, fesztiválra.

Gasztronómiai tárlatok és gyors reagálás az aktualitásokra

Arra is utalt, hogy igyekeznek naprakészek lenni, míg régen hetekbe-hónapokba tellett, mire megfogalmazódott egy-egy időszaki kiállítás tematikája, ma már szinte napok alatt rábólintanak egy-egy időszerű ötletre. Dr. Kemecsi Lajos felhívta a figyelmet az egyik speciális mostani kiállításra, amely az éhség, az éhezés tematikáját járja körül. A létesítmény gyakran szervez egyébként a gasztronómia témakörét körül járó tárlatokat, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. A shopok színvonala páratlan a hazai szcénában.

Holczer Ágnes ezután felkérte Jávorka Annát, a Boston Consulting Group projektvezetőjét a jövő évi turisztikai kilátások felvázolására. Itt természetesen nehéz globális trendekről beszélni, hiszen mások az amerikai vagy az ázsiai prioritások.

Ami örvendetes, hogy az idei év első felében már jelentős növekedés állt be a turisztikai világpiacon, 4 százalékkal meghaladva a Covid előtti 2019-es év rekordjait.

Afrika és a Közel-Kelet egy része népszerű

Egyes országok, mint Moldova vagy Szerbia előre törtek, Afrika és a Közel-Kelet egy része továbbra is népszerű, míg Közép-Kelet Európa a növekedésben sereghajtó, igaz, a fent említett desztinációkhoz képest más alapokról indult e régió.

Egyre fontosabbak a légiközlekedési kapcsolatok, a direkt járatok megléte, itt fontos megemlíteni, hogy egyedül Budapest az, amelynek nincs közvetlen járata az USA-ba, míg a hasonló nagyságú és jelentőségű 14 európai fővárosnak már mindegyik rendelkezik ilyennel. Az is szóba került, hogy mennyire befolyásolják a szinte állandóvá váló légijárat-késések a világjárást, és hogy ezt hogyan és hol lehet vonattal kiváltani. Amerika, Kína, Japán és Kanada légiközlekedésének színvonala kulcsfontosságú az egész világ turisztikai fejlődésében.

A V4-ek és a kulturális desztinációk

A hozzászólásokban elhangzott, mennyire érintik a mostani háborúk a turizmust. Nos, nem olyan mértékben, mint gondoljuk, bár nyilvánvaló, hogy a hadban álló országokba senki nem akar és nem is tanácsos utazni. Az sem meglepő, hogy egyes régiókban mások a prioritások, van, ahol a senior korosztály biztos szegmens, egyre többen utaznak, főleg a skandináv államokban.

Azzal is számolni kell, hogy új piacok nyílnak meg, ugyanakkor az európai befektetési kilátások, éppen a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt, nem túl rózsásak.

Izgalmasan hangzik a Kulturális desztinációk adatvezérelt menedzselése projekt, amiről Dr. Petykó Csilla egyetemi docens beszélt, bemutatva a Visegrádi Alap folyamatban lévő új, folyamatban lévő kutatási trendjét, illetve a V4-ek ez irányú turisztikai feladatait. Ebben a témában a magyar szakemberek együttműködnek a cseh, lengyel, és szlovák kollégákkal. Mindegyik országban öt-öt ember foglalkozik a témával, a csehek a projektvezetők.

Pécsvárad és Celldömölk a célkeresztben

A kultúra ma az egyik legvonzóbb turisztikai program, erre utal a sikeres Veszprém Kulturális Főváros rendezvénysorozat. De fontos lenne kisebb települések esetében is kidolgozni, ha nem is ekkora jelentőségű stratégiát. A docens két várost említett, Pécsváradot és Celldömölköt. Ezen a hallgatóságból többen meglepődtek, hiszen ezeken a településeken szálláshely és látnivaló is relatíve alig van, azaz az NTAK adatok is gyérek lehetnek – hangzott el. De nemcsak a városok vonzerejéről van szó, hanem a környékéről is. Honnan szerzik be a felméréshez szükséges adatokat? Nos, megkérdezik a turistát, a helyi intézményekhez, önkormányzatokhoz fordulnak, kérdőíveket használnak, majd levonják a szakmai következtetéseket.

Az előadások után a TUTSZ rendezvényét a szokásos kötetlen szakmai véleménycsere zárta.