A villa a Kós Károly által népszerűsített modern magyar nemzeti építészet stílusjegyeit hordozza, népies elemekkel, kő- és farészletek domináns használatával, belül praktikus elrendezéssel. A „Kós Károly vonzásában” című kiállításban eredeti Kós Károly tervek alapján legyártott, még soha el nem készített, valamint ismételten legyártott bútorok és tárgyak is helyet kaptak.

A Bagolyvár építtetője, Petrovszky György erdélyi származású ügyvéd Kézdivásárhelyről költözött Békés vármegyébe 1920-ban. Eleinte Gyulán praktizált ügyvédként, majd 1924 augusztusában telket vásárolt Vésztőn. Az építkezést azonban a Sebes-Körös 1925 karácsonyán történt áradása hátráltatta, így csak később kezdhették el az épület kivitelezési munkáit. Egy 1927 júliusában készült filmhíradó képkockáin már látható volt az elkészült Petrovszky-villa. Az építőanyagokat, így például a követ Kézdivásárhelyről szállították vasúton, mint ahogy a növényeket és a kert fáit is Erdélyből hozatták ide. Az épület tervezését Kós Károlyhoz köti a szakirodalom és a villa stílusát tekintve bizonyos, hogy a Bagolyvár tervezője vagy ő maga, vagy az egyik vele szorosan együtt dolgozó munkatársa volt, erre vonatkozóan azonban egzakt írásos bizonyító adatot nem találtak a legfrissebb kutatások.

A magasföldszinten és a tetőtérben berendezett „Kós Károly vonzásában” című, az építész és követői munkásságával foglalkozó kiállításban Kós ismert vagy kevésbé ismert művei kerülnek bemutatásra.

A kiállítás unikalitását az adja, hogy Kós Károly belsőépítészeti munkáira fókuszál, a téma itt, a vésztői Bagolyvárban kerül feldolgozásra első ízben állandó kiállítás keretében. A Kós család leszármazottai által őrzött enteriőr-akvarellekről készült fotók sokszoros felnagyításával két helyiségben is egy-egy kósi szobaterv kerül bemutatásra. A kiállítás tervezése során a legapróbb részletekre is figyeltek, így az építész számos bútorterve az eredeti tervekből ihletett fakeretekben került installálásra. A bútortervek közül kiemelkedik néhány különleges elem, ugyanis azokat nem csak tervként szerepelteti a kiállítás, de a vésztői Bagolyvár részére eredeti tervek alapján legyártásra is kerültek. llyen például az épület több pontján látható szív motívumos tölgyfa pad, amelynek terveit Kós a Székely Nemzeti Múzeum részére készítette 1911 körül. Talán még érdekesebb a bőr karosszék terve, amelyből nem ismert eredeti példány, vélhetően nem került legyártásra a tervezés korában sohasem, így az egyedüli terv alapján készült darabok a Bagolyvárban tekinthetők meg napjainkban.

Egy érdekessége a kiállításnak a magasföldszinten látható, Kós Károly által 1909-ben tervezett sztánai Varjúvár üvegablak-rekonstrukciója. Azok mintáiról ma már csak a Gerle János hagyatékban fennmaradt negatív felvételeken látható eredeti vázlat tanúskodik. A kiállítás számára az üvegablakok Fiedler Judit grafikus-üvegművész és Deák Zsuzsanna üvegtervező iparművész és üvegszobrász kezei alatt kelhettek újra életre.