A hajdúsági megyeszékhelyen két zsinagóga található: a Pásti és a Kápolnási utcai. A Pásti utcait két évvel ezelőtt kívülről felújították. Belső terének visszaállítására, a Kápolnási utcai külső-belső felújítására, a téli imaház rekonstruálására, a kóser vágoda és a mikve renoválására, zarándokszállás kialakítására, és a nagykállói csodarabbi sírjának felújítására az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap 500 millió forintos támogatásából került sor tavaly nyáron – tudtuk meg Horovitz Tamástól, a Debreceni Zsidó Hitközség elnökétől.
Közösségi és kiállítóterek
Az elnök elmondta, hogy a Pásti utcai ortodox zsinagóga ma a vallási célokon kívül kulturális, közösségi térként is működik. Kiállításokat, konferenciákat, koncerteket rendeznek benne. A karzaton zsidó szakrális tárgyak kiállítása látható. Ott mutatták be a városi televíziónak a debreceni zsidóságról szóló, Akik lelke megmaradt a hitben című dokumentumfilmjét. A napokban nyílt a vajdasági születésű, de évtizedeken át Debrecenben alkotott néhai Torok Sándor festőművész kiállítása. A képek a zsinagógában, és a téli imaház alagsorában, az egykori mikve, a rituális fürdő falán sorakoznak. A megtisztulás helyszínét már régóta nem használják az épület romos állaga, és a megemelkedett talajvízszint miatt betemették. Helyette újat építettek, a régit feltárták, kiállítótérré, és kóser borkóstolóvá alakították. Szintén megújult a téli imaház, a Beit Hamidras is. Ott vidéken egyedülálló módon naponta imádkoznak reggel és este. Az alkalmaknak a városban tanuló izraeli diákok közül is vannak látogatói. Ünnepek alatt a tavaly megújult Kápolnási utcai zsinagógában rendezik a szertartásokat. 1980-ig használták az udvarban álló kóser vágodát, a helyszínen a slakter (metsző) vágta el a baromfi nyakát. A vágoda működtetésével biztosították a kóser húsellátást. A termek kiállítótérként látogathatók. A projekthez tartozott zarándokszállás kialakítása is. Az akadálymentes, 20 férőhelyes szállást a Bajcsy-Zsilinszky utcai székház emeletén építették ki.
Határon túli tervek
A hitközség számos kulturális rendezvényt tervez a Pásti utcai zsinagógában a látogatottság növelésére. A Zarándokúthoz kapcsolódó tervük, hogy szervezett és komplex turisztikai rendszert szervezzenek meg. Ennek megvalósításával Debrecen zsidó turisztikai központtá válhatna. A zarándokutat bővítenék a keleti régió zsidó emlékhelyeivel, épített örökségével, zarándokútjával, mint például a tokaji műemlék zsinagógájával, a sátoraljaújhelyi csodarabbi sírjával, a mádi rabbi házával, a zsinagóga, a temető zsidó síremlékeivel, bodrogkeresztúri csodarabbi emlékházával. Majd a határon túlról Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Kolozsvár neves zsinagógáit, emlékhelyeit is a Zarándokútba foglalnák.
Holokauszt emlékmű, temetők
Szintén a Kápolnási utcai zsinagóga udvarában látható a Debrecenből elhurcolt zsidó áldozatok holokauszt emlékműve. A hatezer debreceni áldozat neve olvasható a tavaly elkészült emlékművön. Az 1842 óta létező Monostorpályi utcai zsidó temetőbe azóta is temetkeznek, a sírok adatait digitálisan feldolgozták, a katalógus az interneten is fellelhető. A Debrecentől több mint 50 kilométerre található Nagykálló egyik zsidó temetőjében látható Taub Izsák, az 1821-ben Nagykállóban elhunyt a csodarabbi felújított ohelje, azaz sátorszerű sírboltja.
Vallásgyakorlás, kóser konyha
Mint Horovitz Tamás elmondta, a felújítástól azt is várják, hogy minél több látogatója legyen a Zarándokútnak, a programoknak. Személyes kapcsolatok útján adnak hírt a debreceni gyökerű zsidó embereknek a fejlesztésekről. Külföldről a legtöbben Izraelből és az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek. Belföldről kimagasló a budapesti látogatók száma. A vendégek leszármazottjaikat is elhozzák ifjúkoruk színhelyeire. Nekik a turisztikai látnivalókkal együtt hitük gyakorlását, a székhelyükön működő kóser konyha főztjét, a mikvét, és a zarándokszállást kínálják. A hitközség felekezettől függetlenül várják a látogatókat.
