A Mátra, a Bükk és az Alföld találkozásánál, ahol a 3-as és a 25-ös főközlekedési út kapcsolódik egymáshoz, ott találni Kerecsendet. A határában több hektáron elnyúló juharos-tölgyes erdő, értékes természetvédelmi területként húzódik, melyet a Bükki Nemzeti Park kezel. Főleg a bakancsos turisták kedvelik, miután tanösvényen keresztül, információs táblák segítségével járhatják be ezt a minden évszakban szép erdőt.
Íjászat és lovaglás a tanyán
Benn a faluban más látnivalók is fogadják a vendégeket. Így például az egytornyú, felújítás alatt levő római katolikus templom, de nem kevésbé érdekes a valamikori gőzmalom környezetében kialakított Malompark, amely ma szálláshelyként üzemel. A magántulajdonban lévő épületet az elmúlt években bővítették, az udvarán pedig parkosított pihenőhelyet alakítottak ki. Ennek közelében a gyerekek nyári táboroztatására apartmanokat is működtetnek. A nyári hetekben ugyanis sok fiatal fordul meg Kerecsenden, akiknek folyamatos foglalkozásokat, túrákat, programokat szerveznek. Többen a Sólyom-tanyát látogatják meg, ahol íjászatot és lovaglást tanulhatnak, de jó borokat is kóstolhatnak az érdeklődők. Természetesen több kis vendégházban is várják a turistákat.
A 25-ös főút demjéni és füzesabonyi elágazásánál kezdték meg az új faluközpont kialakítását. Nemrég parkot építettek, korszerű játszótérrel, de van már helye a piacnak, és élelmiszeráruház is található itt. A faluközpont további bővítését is tervezik, melyhez a LEADER-program keretében támogatásért pályáznak.
Maketteken látni a régi falut
A község kiemelkedő nevezetessége a Beregsor utcában egy felújított régi házban berendezett tájház, illetve annak udvara, amely ma már mini skanzenként működik. Szakmai vezetője, Ercsényi Károly azt az összefogást emelte ki, melynek eredményeként évről évre gyarapodik a gyűjtemény. A turisták itt a régi falusi életforma világába, a növénytermeléshez, az állattartáshoz használt eszközökbe, a kovács-, a szövő-, illetve az asztalosműhelybe tekinthetnek be. De gyönyörködhetnek az egykori kerecsendi népviseletben, továbbá láthatnak egy valamikori iskolai tantermet is a padokkal, tankönyvekkel és más eszközökkel együtt, valamint a pajtát, ahol régi lovaskocsi áll. A múzeum külön ékessége az a makettasztal, amelyen Kerecsendnek az 1700-as évekből fennmaradt képét mutatják be korabeli házakkal, gazdasági épületekkel és a templommal. Ezt korabeli térképek felhasználásával készítette el Ercsényi Károly. Ma már országosan is sokan ismerik a tájházat, ahol németek, angolok, lengyelek is megfordultak már. A Kerecsenden táborozó fiatalok pedig rendszeresen felkeresik a múzeumot. A kiállítóhely azonban egyre szűkösebb, ezért szeretnék bővíteni.
A falu határában kétszáz hektáron értékes szőlőültetvényeket találni. Kerecsend ugyanis része az egri történelmi borvidéknek, annak déli csücskében helyezkedik el. A termőhelynek és a közös gondolkodásnak köszönhető, hogy az itteni fiatal borászok klubot alapítottak, s ma már évről évre megszervezik a Kerecsendi Bornapokat, melyet idén május 16-én tartanak. A tavalyi igen jól sikerült, sokan érkeztek az eseményre az ország különböző részeiből. Ilyenkor nemcsak a jó italokat kóstolhatják meg a vendégek, hanem a Sólyom-tanyán jó ételeket is készítenek nekik. Ezek mellé pedig kulturális programokat is kapcsolnak. A rendezvényt a jövőben szeretnék tovább gazdagítani, hogy még több turistát fogadhassanak.
Virágerdő tavasztól őszig
Legközelebb május 1-jén – a majális keretében – "Nyitott kapuk, nyitott porták" címmel gasztronómiai versenyt rendeznek a civil szervezetek több helyszínen a faluban. Ezzel arra törekszenek, hogy a résztvevő csapatok minél több helybéli, hagyományos ételt főzzenek. az érkező vendégek pedig ezeket kóstolhatják végig a helyszíneken.
Sári László polgármestertől azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat évente több százezer forintot költ a kerecsendi közterületek virágosítására. Mindezek mellett a község lakói is folyamatosan csinosítják a házaik előkertjeit, illetve a kerítések mögötti részeket is, komfortosítva Kerecsendet. Ennek köszönhetően tavasztól őszig virágerdőben pompázik a falu.
