Nézze meg, hol élt Rudi, az ősmajom!

1965-ben egy főemlős állkapcsának darabját találták meg Rudabányán a vasércbányában. A tízmillió éves lelet valószínűleg az ember és a csimpánz közös őse. Később további maradványokat is találtak, amelyeket ma már budapesti múzeumok őriznek. Egy uniós projekt révén hamarosan Rudabányán is megtekinthetjük, hol és hogyan élt Rudi, az előember.

Rudabánya Város Önkormányzata Rudapithecus látványtárat épít a Majomszigeten, a Rudapithecus lelőhelyén 336,5 millió forintos uniós támogatással, a projekt befejezése idén október végén várható. A fejlesztéshez kapcsolódva az épület környezetét is rendezik, biztonságos sétautat alakítanak ki a tó környékén, a kilátóhelyekre vezető utakkal. Épül egy tanösvény is a Majomsziget környékén, a bányató mentén. A tanösvény a bányató környékén vezet végig, alapvetően az ásványgyűjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kőzeteinek bemutatására épít. Az útvonal részeként kilátó pontokat, információs táblákat, padokat, valamint mobil stéget helyeznek el.

Színezett betonból épül a Látványtár

Látványos szakaszába ért a Rudabánya határában, az egykori vasércbánya oldalában lévő nemzetközi hírű őslénytelepet bemutató látványtár építése. A vasbeton síkalap elkészítését követően megkezdődött a fogadóépület oldalfalainak betonozása. A Rudapithecus látványtár a Majomszigeten projekt keretében készülő épület érdekessége, hogy színezett betont öntenek a bevasalt zsalutáblák közé. Az épület belső felületének simának kell lennie, még a külső oldalra szigetelés fog kerülni. Az épületgépészeti műtárgyak elhelyezését követően színezett vakolat adja a végső burkolatot. Az épület tetejére egy szintén monolit vasbeton szerkezetű tűzi víztározó medence épül. Bent büfé, fogadó helyiség, valamint szociális blokkok kerülnek kialakításra.

A projekt legnagyobb terjedelmű épülete a látványtár. Az építését megelőzően komoly geodéziai felmérést és feltárást kellett végezni. Az erre alapozott statikai tervezést követően elkezdődött a hosszanti falak és az első fal alatti alapok kiásása, és az alaptestek vasbeton szerkezeteinek készítése. Ezzel párhuzamosan épül a két épületet összekötő szintén színezett vasbetonból készülő felhajtó rámparendszer, amely segítségével a mozgásukban korlátozott számára is megközelíthetővé válik a látványtár. A vasbeton alap már készen van. A rámpa felépítménye az épületekhez hasonlóan színezett vasbetonból lesz.

Elkezdődött a tanösvényhez tartozó "A" jelű kilátó építése, amely azt a célt is szolgálja, hogy a nagyméretű épületek lebetonozása előtt, ki lehessen próbálni a színezett monolit betonszerkezet viselkedését és a felületképzésének kialakítását. Az itt szerzett tapasztalatokat pedig felhasználják a nagyméretű épületeknél.

Ősmajom a lignitből

A rudabányai ősmajom, a Rudapithecus hungaricus az ember és a csimpánz közös őse lehetett. Első maradványai az 1960-as években a vasércet fedő és meddőnek számító lignites-agyagrétegekből kerültek elő. Az 1971-ben megkezdődött és kisebb megszakításokkal 35 éve tartó ásatások során a Rudapithecus mellett egy másik majom, az Anapithecus hernyaki csont- és fogmaradványait is megtalálták. A rudabányai ősmajmok azért világhírűek, mert az emberré válás korai, 9-15 millió évvel ezelőtti történetének a leggazdagabb, és ezért legfontosabb lelőhelyéről kerültek elő. A több mint 200 fog- és csontlelet között 4 koponyatöredéket is találtak a kutatók – foglalta össze a feltárással kapcsolatos tudnivalókat Kordos László geológus, paleontológus.

A Rudapithecus kisméretű, 120-130 cm hosszú, 22-24 kg testtömegű, fákon, négy lábon járó, puha növényi részeket fogyasztó kihalt emberszabású majom. Agytérfogata már elérte a mai kisebb nőstény csimpánz 300-320 köbcentiméteres nagyságát, koponyatetője lapos, homlokeresze gyengén fejlett, arckoponyájuk és fogaik kortársaikhoz képest egyszerűbb felépítésűek és kisebbek voltak. A hímek testmérete jelentősen meghaladta a nőstényekét. A Rudapithecus ősei valószínűleg Afrikában éltek, majd onnan 10 és 15 millió évekkel ezelőtt vándorolhattak át Európába. Hozzájuk hasonló ősmajmok nagyrészt Európában éltek, és csontjaik spanyol, francia, német, osztrák és macedón területekről kerültek elő. Lehetséges, hogy ezek, a driopitekusz-félék közé tartozó ősi emberszabásúak 7-8 millió évvel ezelőtt egy globális klímaváltozás hatására visszatértek Afrikába, ahol belőlük alakulhattak ki az afrikai gorillához és a csimpánzhoz, valamint az emberhez vezető leszármazási vonalak.

Rudabánya környéke 10 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencét kitöltő, hatalmas Pannon-tóba nyúló félsziget volt. Karsztosodott felszínébe völgyek vágódtak, amelyeket váltakozva tó és mocsár borított be. A szubtrópusi, trópusi erdei növényzettel szegélyezett vizenyős völgyek megőrizték a hatalmas felhőszakadások miatt elpusztult állatok tetemeit. Az ősmajmok mellett közel száz gerinces állat csontjait találták meg a kutatók. A legkisebb cickányoktól és rágcsálóktól kezdve, a teknősökön és a különböző párosujjú patásokon át a gyakori háromujjú őslovakon és disznóféléken át, a hatalmas orrszarvúkig és gumósfogú őselefántokig mindenféle állat élt a mai Rudabánya környékén. A rudabányai emberszabású ősmajom lelőhely napjainkban az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. Az innen előkerült leletek nagy része Budapesten, a Magyar Állami Földtani Intézet Országos Múzeumában és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában van elhelyezve – tudtuk meg Kordos Lászlótól.


Végzetes fürdőzés a tóban

Végzetes fürdőzés a tóban  

Egész éjszakába nyúló kutató tevékenységet folytatott a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának egyik mentőegysége.
Nem lesz többet Balaton Sound?

Nem lesz többet Balaton Sound? 

A rendezvény esetleges megszűnéséről már korábban is felreppentek pletykák.
Így kerülhetőek el a nyári balesetek

Így kerülhetőek el a nyári balesetek 

A nyári szabadságok veszélyeire figyelmeztetnek a szakértők.
Itt az elmúlt időszakot elemző, legfrissebb Turizmus Konjunktúra Index

Itt az elmúlt időszakot elemző, legfrissebb Turizmus Konjunktúra Index 

A VIMOSZ szakmai társszervezetekkel közösen havi gyakorisággal méri a turizmusban a konjunktúra várható alakulását és publikálja a Turizmus Konjunktúra Indexet.
Sétáló Utca Zene programsorozat Keszthelyen

Sétáló Utca Zene programsorozat Keszthelyen 

A keszthelyi sétálóutcán felállított színpadon keszthelyi és keszthelyi kötődésű zenészek mutatják be produkcióikat a júliusi és augusztusi estéken.
Kulturális turizmus díj  pályázat - hazai településeknek

Kulturális turizmus díj pályázat - hazai településeknek 

Megnyílt a jelentkezési és jelölési lehetőség a 6. Art is Business Díjra.
Zendaya beköltözött a Madame Tussauds-ba

Zendaya beköltözött a Madame Tussauds-ba 

Zendaya egy igazán különleges teremben kapott helyet...
 Látványos Disney szökőkút-show érkezik Budapestre

Látványos Disney szökőkút-show érkezik Budapestre 

A Disney idén nyáron egy különleges műsorral örvendezteti meg a közönséget, kicsiket és nagyok egyaránt elrepítve egy kalandokkal, varázslattal és felejthetetlen hősökkel teli világába
Egyedi koncepció, festői környezet - ez a Váralja Akusztik

Egyedi koncepció, festői környezet - ez a Váralja Akusztik 

Boldogkőváralja kivételes helyszínén, a Téka tábor festői környezetében jön idén is a rusztikus könnyűzenei fesztivál 2024 augusztus 9-10-11 között.
Beindult a koncertszezon a fertődi kastély falai között

Beindult a koncertszezon a fertődi kastély falai között 

A fertődi Esterházy-kastély csodálatos Apolló-terme ad otthont az immár hagyományosnak számító nyári programsorozatnak.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.