Tömöri Balázs a háromoldalú együttműködés aláírását megelőzően elmondta, hogy az együttműködés keretében 25 hektáros örökerdő, valamint új, a turizmust és a természetbarát erdőlátogatást segítő létesítmények jönnek létre. Úgy vélte, az együttműködés "egy erős lépés abba az irányba, hogy természeti értékek kezelése, védelme még magasabb szintre lépjen".

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója arról beszélt, hogy a Pilisborosjenő határában létrejövő 25 hektáros örökerdő szervesen illeszkedik abba a generációról generációra öröklődő törekvésbe, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdőkben folyamatosan növekedjen az örökerdők területe, amely mára meghaladja a 10 ezer hektárt.

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy Pilisborosjenő lakóövezetének határában 25 hektáros, cserből és kocsánytalan tölgyből álló örökerdőt hoznak létre, valamint a falu környéki erdőrészleten lassítják a fakitermelést, az erdők széleit a tájképi szempontok figyelembevételével, organikusan alakítják ki Az erdőgazdaság fenntartja a természetbarát erdőlátogatást segítő létesítményeket és túraútvonalakat, valamint újakat jelöl ki, illetve a települést bekapcsolja a Pilis Bike és Pilis Ride, kerékpáros és lovas úthálózatokba. Pilisborosjenő önkormányzata vállalta, hogy parkolókat és gyalogátkelő helyet és turistapihenőt épít, valamint a lakosságot is bevonja az örökerdő kialakításába.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Pilisborosjenő környékén jelentős területeket borító feketefenyő visszaszorításában és őshonos fajokból álló növénytársulások létrehozásában vállalt szakmai koordinációs feladatot. Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója azt mondta, hogy a Pilisi Bioszféra Rezervátum elnevezés kicsit megtévesztő, mert a rezervátum szó tiltást, kirekesztést sugall, ezzel szemben az UNESCO által életre hívott program lényege éppen az emberek, elsősorban a helyi lakosok, gazdálkodók és a természeti környezet harmóniájának a megteremtése, aminek a háromoldalú megállapodás tökéletesen megfelel.