A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátóipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.

Az 1966-ban létrejött – a világon máig egyedülálló – országos gyűjtőkörű intézmény a világörökség részét képező budai várnegyedben, az utcának nevet adó egykori Fortuna fogadó patinás épületében kezdte meg működését, ahol 2005 nyaráig tevékenykedett. 2006 szeptemberétől 2011 júniusáig az V. kerületben, a Szent István-bazilika mellett, a volt Magyar Külkereskedelmi Bank épületében működött. 2011 őszétől új helyszínen, a régi Óbuda központjában, Krúdy Gyula egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit.

„Ha a tárgyak mesélni tudnának…” – A 250 éves BÁV

2023. május 11. – november 26.

Hazánk legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalata a BÁV (ma Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt.) 1773-ban jött létre. A céget Első Magyar Királyi Zálogház néven Mária Terézia alapította. A kiállításon a BÁV történetén túl a hozzá fűződő színes világba kaphat bepillantást a látogató, megismerve a becsüsök feladatait, és hivatásuk szépségeit. A zálogházi, bizományi, aukciós és műkereskedelmi tevékenységen túl a kiállítás egy személyesebb hangvételű vonulata hozza közelebb a látogatót a műtárgyakhoz és a kereskedelem e szegmenséhez. A kiállításhoz a műtárgyak révén egy izgalmas, önismereti játék társul.

MENZÁN INNEN – MENZÁN TÚL – Titkok, tények, távlatok az iskolai közétkeztetésben

2023. szeptember 14. – 2024. április 21.

Te is menzás vagy/voltál? Ez a kérdés generációk óta összeköt minket, mint egy cinkos összekacsintás. Az iskoláskorú gyermekek közel fele az oktatási intézményekben ebédel hosszú évtizedek óta.  A rendszeres táplálkozás ugyanolyan fontos a gyermekek fejlődése szempontjából, mint a testmozgás: jobban teljesítenek az iskolában, és eredményesebbek a sportban is. A közös étkezés a társas kapcsolatok kialakításában is segít, amely szintén szükséges a sikeres felnőtt élethez.

A közétkeztetés témája nem túl gyakran került terítékre kiállításokon. Őrzünk róla kellemes és kellemetlen emlékeket, gyermek- és fiatalkorunk része, amely meghatározza felnőtt életünket. A tárlat friss kutatási eredményeken túl képekben, tárgyakban, számokban idézi fel a múltat és az elképzelhető jövőt is.

Egy valódi székesfővárosi polgár – Marton Alajos norinbergiáru kereskedő pályaképe

2023. október 13. – 2024. március 31.

A kiállítás középpontjában Marton Alajos kereskedő és feleségének vélhetően Glatz Oszkár által megfestett portréja áll. A téma aktualitását az adja, hogy üzletét 1873-ban, a főváros egyesítésének évében nyitotta meg, majd évtizedekkel később, virilis polgárként és választott képviselőként is aktív részt vállalt a főváros kereskedelmi ügyeinek az intézésében. Pályaképén át az európai fővárosokkal egyenrangú gazdasági-kulturális-társadalmi berendezkedés megvalósításának irányába mozduló, fejlődő magyar főváros képe is kirajzolódik előttünk.

Marton Alajos az 1860-as évek első felében érkezett Pestre, ahol segédnek állt egy Váci utcai norinbergiáru-kereskedésbe. 1873-ban önállósult, a külföldi szakmai tapasztalatok és -árukészlet birtokában nyitotta meg üzletét a Walthier-házban. Szerepelt az 1885-ös országos kiállításon, az Iparművészeti Társulat (melynek maga is alapítója) támogatásával az Ezredéves Országos Kiállításon, s 1900-ban már szervezőként vett részt a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának rendezésében. Kezdetben főleg exportból származó luxuscikkeket forgalmazott, de a századforduló idején már élen járt a hazai műipar- és az iparművészeti szakképzés támogatásában is. A császári és királyi udvari szállítói cím és a Ferenc József rend lovagi címének birtokosa. Boltjában rendszeresen fordultak meg az európai uralkodóházak tagjai.

Életútja példaértékű minta a ma pályakezdő fiataljai számára is.