A mesterséges intelligencia és az erre épülő szoftverek, szolgáltatások egyre nagyobb mértékben épülnek be a hétköznapjainkba, egyre gyakrabban használjuk ezeket tudatosan akár munkához, akár magáncélokra. Az ismereteink róla viszont még hiányosak, illetve a külföldi átlagnál nagyobb fenntartással kezeljük ezeket a megoldásokat.
Mennyire ismerjük az MI-t és mire használjuk?
A magyarországi dolgozók ritkábban használnak mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket, mint a nemzetközi átlag: a válaszadók 10 százaléka heti, 14 százaléka havi rendszerességgel, az átlagos globális arány ehhez képest 18 és 21 százaléka. A megkérdezettek 42 százaléka bár hallott ezekről a szolgáltatásokról, de még sosem próbálta ki, tízből kettő pedig még csak hallomásból sem ismeri.
A mesterséges intelligenciát használók hazánkban a munkán kívül leginkább információk felkutatásához (47 százalék), idegen nyelvű szövegek fordításához (46 száazlék), valamint új készségek elsajátításához és a meglévők fejlesztéséhez (42 százalék) veszik igénybe. A mindennapi munkavégzés terén jellemzően adminisztratív feladatok ellátására (42 százalék), kreatív folyamatok segítésére (30 százalék), valamint szövegírásra (30 százalék) használják.
Nem hiszünk vakon az MI-nek
A mesterséges intelligencia legnagyobb hiányosságai között a magyarországi válaszadók a sokszor nem világos forráshasználatot és hivatkozásokat, a parancsírás nehézségeit és az időnként kifogásolható minőségű végeredményt említették a leginkább. Utóbbi eshetőséggel számol is a legtöbb MI-használó hazánkban, ezen a téren tudatosabbak vagyunk, mint a legtöbb külföldi ország munkavállalói: a hazai megkérdezettek mindössze 1 százaléka szokott bármilyen ellenőrzés vagy kiegészítés nélkül használni olyan adatokat, amelyeket mesterséges intelligencia gyűjtött vagy generált, globális szinten ez az arány átlagosan magasabb, a válaszadók 10 százaléka vakon bízik ezekben a tartalmakban.
Fotó: Depositphotos
„A munkavégzéshez használt MI-eszközök felé kevésbé nyitottak a magyar munkavállalók, mint a globális átlag. A kutatásban megkérdezett magyarországi alkalmazottak 49 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben nyitott lenne új ismeretek elsajátítására, hogy az MI okozta munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodjon, 43 százaléka pedig csak akkor, ha muszáj lenne. Ez az arány a globális átlagot vizsgálva 57, illetve 35 százalék. A mesterséges intelligencia terjedése a munkafolyamatok jelentős részének változását fogja eredményezni – sőt már jelenleg is érezhető a hatása –, emiatt bizonyos területeken feltétlenül szükséges lesz új ismeretek elsajátítása” – magyarázza Kotsis Ádám, a BCG partnere
„A magyar munkavállalók visszajelzései alapján a legnagyobb szükségük a továbbképzéshez átgondolt vállalati programokra, információra és időre lenne szükségük – tízből négy munkavállaló jelölte meg ezeket a szempontokat. Az új képességek elsajátítása idővel elkerülhetetlen lesz bizonyos területeken, így a cégeknek fontos átgondolniuk a munkafolyamataikat, illetve, hogy ezeket hogyan segítheti az MI. Jelentős előnyt szerezhetnek azok a munkaadók, akik tudatosan készítik fel munkavállalóikat a lehetséges változásokra” – hangsúlyozza Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
A hazai dolgozókról a válaszok alapján tehát elmondható, hogy még jórészt csak ismerkednek az MI nyújtotta eszközökkel mind a munka világában, mind a munkán kívüli életünk terén, de a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre többen és az életünk egyre nagyobb területén vesszük igénybe a technológia biztosította lehetőségeket.
A témáról itt többet olvashat:
