2017. június 23-án avatták fel a tájházat Dorozsmán, amely Deli Albin és családja magángyűjteményén alapul. A régiséggyűjtés 1991-ben kezdődött, amikor Deli Albin és felesége Kiskundorozsmára költözött. Ideköltözésük óta foglalkoztatta Deli urat a település története. Ismert kutatók forrásmunkájából merített és figyelmes szorgalommal jegyzetelte a helyi idősebb lakosok emlékezéseit, az általuk még megélt eseményekről, használt tárgyaikról, Dorozsma település létrejöttéről, alakulásáról.

Helytörténeti kutatómunkájával egy időben gyűjteni kezdte azokat a néprajzi tárgyakat, ami a meglévő tudása alapján összefüggésben állt a település történetével. Sokszor a fordítottja is előfordult. Talált, vagy ajándékba kapott valamit, mint például néhány régi fatábla darabot, melyre két név volt míves betűkkel bevésve. Kutatni kezdett a név után, és a legnagyobb meglepetésére kiderült: az egykori főbíró táblái állnak előtte darabokban. A tábla darabokat összeállította, a hiányzó részeket pótolta, restaurálta. Örömére az enyészettől sikerült megmentenie Dorozsma történetéből két értékes tárgyi emléket, a két szép főbíró táblát.

Az egész család, Deli felesége, Júlia asszony és fiaik – Alex és Alen – is részt vesznek a hagyományápolásban. A család kezdetben csak érdeklődéssel hallgatta a családfő Dorozsma történetével kapcsolatos kutatásai eredményeit, később mindannyian aktívan gyűjtöttek, restauráltak, gondoztak, elhelyeztek. A helytörténeti tárgyak között mesés polgári bútorait maga Deli úr és fiai restaurálják. A felesége, Julia asszony a textíliák gyűjtésében, restaurálásában, konzerválásában jeleskedett, jeleskedik.

Tájházi és helytörténeti gyűjtemény 

Az idők folyamán így összegyűlt gyűjteményt előbb két részre csoportosították: a népi és a nagypolgári életben használatos tárgyakra. Így alakult ki a tájházi és a helytörténeti gyűjtemény. Az utóbbi fokozatosan több és több téma köré rendeződött. 2003-ban már világossá vált számukra: a Nagyszeg utcai 20. szám alatti sátortetős, 1972-ben épült családi ház nem rendezhető be a már szép számú restaurát polgári bútorral.

Ekkor vásárolták meg a Negyvennyolcas u. 1. szám alatt, az „ősi dorozsmai domb” közelében lévő nagypolgári épület egy részét. Azonnal meglátták benne a lehetőséget, és Dorozsma nagypolgári életéből, zömében neobarokk stílus jegyeit hordozó nagypolgári bútoraikkal és korhű tárgyakkal rendezték be. A gyűjtemény folyamatosan változik. Itt helyezték el azokat a gyűjteményeinket is, melyek Dorozsma helytörténetét meghatározó ismert polgári családoktól származtak. A berendezésnél nagy hangsúlyt fektettek az életszerűségre. Ők maguk is ezen nagybecsű tárgyak között élnek. Az élő múzeum – mondják sokan. A tematikus rendezést a rendelkezésetekre bocsátott, adományozott, vásárolt, az élet számos területét tükröző tárgyak, képek sokasága váltotta ki. A polgári épületben több kiállító termet alakítottak ki.

Ezek a következők a látogatói útvonalnak megfelelő sorrendben:

Egyházi gyűjtemények kiállítóterem: A helyi egyház történetéből mutatja be azt a korszakot, amelyből még fellelhető tárgyi emlékek maradtak reánk. Egykori templomi tárgyak és plébánosok személyes reverendái, tárgyai és okmányai láthatóak, melyet az egykori plébánosok hozzátartozói, vagy közeli ismerősei nagylelkű felajánlásából származnak. A dorozsmai egyházi vonatkozású kegytárgyak tekintetében, jelen pillanatban, Dorozsmán ez a leggazdagabb gyűjtemény.

Kunsági szövőgyár kiskundorozsma Nagymihály Gáspár gyűjtemény: Emléket állított annak a gyárnak és tulajdonosának, aki sokat tett az állandó munkahiánnyal küszködő dorozsmai nők érdekében. Üzeme révén helyben dolgozhattak az asszonyok, nem kellett vidékre menniük napszámba, téglát vetni. 

Balázs Piri Aranka terem: az egykori főbíró családjából származó helyi festőnő még fellelhető munkái tekinthetők meg.

Helytörténeti szalon: Dorozsma kulturális és gazdasági életéből ismert nagypolgárok még fellelhető bútoraival rendezték be. Személyes tárgyaik, fotóik hirdetik: e településen, a zömében szegény napszámos és kubikos munkáscsaládok mellett – bár kevés számban –, de éltek jómódú nagypolgárok is, akik sokat tettek a helyi társadalom megélhetéséért, az oktatás és a kultúra ápolása, terjesztése terén. Betekintést nyerjünk a település múltjába, kézzelfoghatóan megérint bennünket Dorozsma története, bővíti a helyismeretünket és ezáltal erősíti a helyi identitásunkat. 

A Dorozsmai Tájház a főépülettel – most már egy telken – található. A helyi paraszt, kubikos, téglavető világból származó néprajzi tárgyaknak nem találtak megfelelő helyet, ezért ez irányú tárgyi gyűjtésük alább hagyott. 2015-ig jobbára a nagypolgári élethez kötődő tárgyakat gyűjtötték.

2016-ban lehetőségük nyílt arra, hogy a nagypolgári épület udvarán, az idők folyamán ide-odavándorolt oldalhatár miatt, a feléjük nyíló, az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején épülhetett, alacsony mestergerendás régi házat megvásárolhatták, kifejezetten tájház céljára. A városrészben fűtőtűzként terjedt ennek híre. Egymás után jöttek a közeli és távolabbi szomszédok, sőt, Dorozsma környékéről is, és régi – néprajzi jelentőségű – tárgyakat kínáltak fel. 

A Deli család számára az irántuk táplált bizalom megtisztelő volt, ezért még nagyobb tempóban láttak hozzá a tájház kialakításának. Mint a nagy regényírók könyvében: amikor új pap érkezik a faluba, összefognak a helyi asszonyok, hogy kimeszeljék, rendbe tegyék a paplakot. 

Néhány nap alatt kívül-belül kimeszelték a kis paraszti épületet. A ház egy tengelyre fűződő helységekből áll: bejárat, konyha-kamra, középső szoba, tisztaszoba. Az elképzelésük az volt, hogy egy "élhető" tájházat alakítsanak ki, életszerűt, mintha nagyszüleink házát mutatnák be, akik azért nincsenek otthon, mert éppen a templomba mentek.

Úgy rendezték be, mintha nagyszüleink élnének itt, és korabeli életvitelükhöz minden szükséges berendezés megtalálható: az éléskamrában a rúdon szalonna és kolbász, a stelázsin a befőttek és a paradicsomlé – épp úgy sorakoznak, mint nagyanyáink idejében. 

2016. év végére már nagyvonalakban berendeztek az 1900-as évek eleje-közepén használatos, többségében helyben gyűjtött bútorokkal, eszközökkel, tárgyakkal. Ebben helyezték el a korábbi időkből való gyűjteményeinket is. Csongrád megye, Szeged történészei, régészei, muzeológusai közül többen, főként egyesületi tagtársaink segítették tudományos alapokon megjeleníteni ezt a töménytelen mennyiségű múltidéző tárgyat elrendezni.

A Dorozsmai Tájházat és a helytörténeti gyűjteményt a Hagyományőrző és Kulturális Egyesület működteti. 

A két épület egy telken található, ezért szerencsére „egy kapunyitással” mutathatják be Dorozsma népi és XVIII-XX. századi nagypolgári életét.

A jövőben – a dorozsmai szélmalom mellett – a Dorozsmai Tájház és helytörténeti gyűjteményünk is áll az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. Bárki megismerheti a néprajzi jelentőségű tárgyakon keresztül elődeink hétköznapjait és ünnepnapjait. Országunk és Dorozsma jelesebb napjain mindenki előtt megnyitják mindkét házat és az udvaron az aktualitásnak megfelelő programokat szerveznek.

A tájház előzetes egyeztetés alapján látogatható:

Tel: + 36 70 555 3636, E-mail: [email protected]

Cím: Kiskundorozsma, Negyvennyolcas utca 1. szám.