Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a rendezvényen kiemelte: a mintegy száz művel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben először jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Kitért arra is, hogy az alkotások közül több még soha nem járt Magyarországon.

„Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet legismertebb alkotója. Fordulatos életútját számos regényben is megörökítették, és az őt körülölelő legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint száz éve szerves részét képezi a magyar kultúrának. Mi mégis arra törekedtünk, hogy vele kapcsolatban újat mondjunk, újat mutassunk be”

- hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.

Hozzáfűzte: nincs még egy olyan magyar festő, aki olyan magasságokig és olyan hírnévig és sikerig vitte volna, mint Munkácsy. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus-trilógiával vált nemzetközileg ismertté, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei is. Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta. Ezt a páratlan életutat igyekeztek bemutatni, lépésről lépésre tárva a látogatók elé a sikerig vezető utat.

Krasznai Réka elmondta, hogy a kiállítás hat nagy tematikus egységből épül fel.

Az első egység címe: Egy legenda születése – Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével – hívta fel a figyelmet.

A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, illetve a Magyarországon most először bemutatkozó Pávák című festmény – hívta fel a figyelmet a kurátor.

A harmadik szekció a „Kolosszálképek festője”: A világhírű Munkácsy címet kapta. Ennek az egységnek a középpontjába a mester óriásképei – köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. 

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselő szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások és a műfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata, vagy a Fasor című festménye – hívta fel a figyelmet a kurátor.

Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást, míg a tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz címet kapta, amely a terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást. A

A kiállítás 2025. március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.