2014-ben összesen 2557 konferenciát rendeztek Magyarországon, ami 8,3%-os növekedés az előző évhez képest. A résztvevők létszáma ellenben jelentősen, 17,3%-kal csökkent, és visszaesett a konferenciák átlagos időtartama is, amint arról egy néhány nappal ezelőtti cikkünkben a Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának adatai alapján mi is beszámoltunk.

A nagy befogadóképességű, új budapesti kongresszusi központ 2018-ra tervezett megnyitása jelentős pozitív változást hozhat a nemzetközi helyezésekben.

A Magyar Turizmus Zrt. szervezetén belül működő Magyar Kongresszusi Igazgatóság közel 300 partnerének közreműködésével 2014-ben is figyelemmel kísérte a magyarországi rendezvénypiac trendjeit.

A 2014-ben Magyarországon rendezett konferenciák átlagos hossza 2,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma 162 fő. A konferenciákon összesen 414 183 fő vett részt. A legtöbb konferenciára novemberben került sor. Az 1020 db nemzetközi konferencián összesen 152 430 résztvevőt regisztráltak, átlagosan 149 fős részvétel mellett.

Az 1537 db magyar konferencia 261 753 résztvevővel zajlott, így a résztvevők átlagos száma 170 fő. A legtöbb konferenciát 100-349 fő részvételével tartották. A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy a magyar megrendelők után a brit megrendelők (7,2%) a második helyet foglalják el, őket követik az amerikai megrendelők 5,9%-kal. A legnagyobb mértékben, 84,6%-kal az olasz megrendelések száma nőtt, a brit megrendelések száma is jelentősen, 53,2%-kal bővült, míg az amerikaiaktól 34,1%-kal több megrendelés érkezett.

A nemzetközi konferenciáknak a résztvevő nemzetek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy németek, osztrákok és olaszok érkeztek legnagyobb számban Magyarországra. Még mindig szállodák biztosítják a legtöbb rendezvény helyszínét: a rendezvények 85,3%-át szállodában (a tavalyival megegyező adat), 5,8%-át kongresszusi központban, 3,7%-át egyetemeken, 5,2%-át pedig egyéb helyszíneken tartották.

A rendezvények 67,5%-át Budapesten, 32,5%-át pedig vidéken tartották. A magyar konferenciák esetében kiegyensúlyozottabb a területi eloszlás, nem annyira Budapest-centrikus a rendezvénypiac: a nemzetközi konferenciák 23%-át, a magyar konferenciák 38,7%-át tartották vidéken. A nemzetközi konferenciák esetében legnépszerűbbek az orvosi, gazdasági és gyógyszeripari témájú konferenciák voltak. 2014-ben a legtöbb nemzetközi konferenciát (30,8%) orvosi témában rendezték. A gazdasági témában tartott rendezvények aránya 14,6%-ot, a gyógyszeripari, illetve informatikai témát felölelő konferenciák aránya pedig 10,8-10,8%-ot tett ki. Ezt követték a tudományos (6,9%), mezőgazdasági (4,6%), pénzügyi (3,8%), művészeti, illetve oktatási (2,3-2,3%), valamint az egyéb (13,1%) témában tartott rendezvények.

A Magyar Turizmus Zrt. hároméves turisztikai marketingstratégiája szerint a társaság kiemelt feladata a 2018-ra tervezett új kongresszusi központ piaci bevezetésének támogatása a 2015-2017. közötti időszakban, továbbá a hazánkban megrendezett nemzetközi konferenciák, sportesemények számának növelése, a vidéki konferenciahelyszínek hatékonyabb piacra segítése.

Megjegyzés

Nemzetközi konferenciák alatt a minimum 50 fős, külföldi vendégek részvételével zajló céges, illetve szövetségi rendezvényeket értjük (ez a definíció eltér az ICCA definíciójától), magyar konferenciáknak a minimum 50 fős, csak magyar résztvevőkkel zajló céges, illetve szövetségi rendezvényeket tekintjük.