A 20 éve bezárt hatalmas ipari létesítmény az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként a nyár végén új szerephez jut. A Magyar Zene Házában rendezett sajtótájékoztatón a szervezők, valamint az Európa Kulturális Fővárosa program képviselői ismertették a kortárs zenei és fényművészeti fesztivál, az INOTA koncepcióját.

Talán már csak a nagyik és dédik emlékeznek arra, milyen íze volt az Inota csokinak, - a Google szerint narancsos, no, narancs azért nem volt benne, még magyar se - merthogy meglepő reklámfogásként, ily módon népszerűsítették az ötvenes években a hatalmas hőerőművet. Ez a szocialista ipar erőltetett fejlesztésének fő időszaka, amikor nem volt semmi fontosabb az energiánál, a nehéziparnál és a gépiparnál.

Az erőmű létrehozatalának igénye 1949-ben vetődött fel. Várpalota egyik külterületén 1951. november 7-én kezdték meg a próbaüzemet, akkor kapta hivatalos nevét is: November 7. Hőerőmű. Szinte rögtön a szocialista iparosítás jelképévé vált a csehszlovák együttműködéssel létrehozott beruházás.

Középpontban a kortárs zene

Az erőmű ugyanezen évben, december 6-án kezdte meg az áram betáplálását a magyarországi elektromos hálózatba. Ötven évig szolgált, bezárására 2001-ben került sor. Az Inotai Hőerőmű a maga korában annyi áramot termelt, ami elég volt egész Budapest közvilágításához és teljes villamosforgalmához. A három hatalmas hűtőtorony képe 2023-ban is jól ismert, aki csak elhalad Várpalota és Veszprém felé, láthatja.

Maga a létesítmény most új funkciót kap, augusztus 31. és szeptember 3. között itt rendezik meg a kortárs zenét középpontba helyező fesztivált, amely a szervezők szándéka szerint „az előremutató zene, az újszerű vizuális alkotások, a legfejlettebb technológia és a hozzájuk kapcsolódó gondolkodás keresztmetszetében zajlik: nem csak a szórakoztatás a cél, de az is, hogy a rendezvény motiválja a közönséget, eszmecserére ösztönözzön”.

Filmet is forgattak itt

Mindehhez tökéletes helyszínt találtak a húsz évvel ezelőtt bezárt ipari területen, amely nem csak kívülről letaglózó, hanem belül is: itt forgatták például a Szárnyas fejvadász 2049-et, és még számos nagy filmes produkciót.

Az elmúlt 20 évben divattá vált egész Nyugat- és Észak-Európában, hogy elhagyott, funkciójukat vesztett üzemek, erőművek, malmok, raktárak, kikötők kulturális funkciót kapnak, és koncerthelyszín, galéria, loftirodák és lakások céljául szolgálnak.