45 magyar pincészet és borászat 110 bora közül választották ki azt a hetet, amely egy éven keresztül viselheti "Az MTA Bora" elismerő címet. Felső kategóriában fehér-, vörös- és desszertborokat, középkategóriában pedig száraz és félszáraz, illetve félédes és édes fehérborokat, valamint száraz vörösborokat és rozékat rangsoroltak a bírálók. A bírálóbizottság elnöke Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke, a Magyar Bor Akadémia tagja volt. Az alelnöki posztot Niszkács Miklós újságíró, a Magyar Bor Akadémia alelnöke töltötte be, tanácsadóként pedig Sánta Zoltán, a Borkollégium lektora működött közre a versenyben. A bizottság tagjai voltak: Csizmadia András borszakértő, gasztrofilozófus, Geiszt Miklós, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense, Hajós György, az MTA doktora, Nagymarosy András az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense, Nusser Zoltán akadémikus, valamint Szabó Attila, az MTA doktora.

"Magyarországon nehéz olyan embert találni, aki ne kötődne valamilyen formában a borhoz" – hangsúlyozta a díjátadón elmondott köszöntőjében Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mint mondta, felesége családja és az ő nagyszülei is termeltek bort, így tudja, hogy a borászat nagy hozzáértést kívánó szakma. Kiemelte, az MTA mindig örömmel vállalja egy ilyen magas színvonalú bormustra megrendezését, a magyar borászok teljesítményét méltatva pedig úgy fogalmazott: ha ki kellene választania egy olyan területet, amelynek képviselői szaktudásukkal kimagasló eredményeket tudtak elérni, akkor a borászokat említené elsők között.

A mustrára a 22 magyar borvidék közül 13-ból érkezett nevezés. A legtöbbel, 35-tel idén is a tokaji pincészetek és borászatok voltak jelen a versenyen. A villányiból 22, a szekszárdiból pedig 10 bort jelöltek készítőik. A leggyakoribb évjárat a 2013-as volt. Ebből az esztendőből 39, 2012-ből 20, 2011-ből pedig 19 bort bíráltak el a szakértők. Bár a borverseny egyik fő célja a magyar autochthon (őshonosnak tartott) vagy a Kárpát-medencében már régen meghonosodott fajták (kadarka, kékfrankos, furmint, olaszrizling, hárslevelű stb.) népszerűsítése, a furmintot leszámítva az idén sem a hazai szőlőfajtákból készült borok szerepeltek jól.

A bírálók alig találkoztak olaszrizlinggel, kéknyelűvel, Irsai Olivérrel vagy cserszegi fűszeressel, kékfrankosból csak három volt, a kadarka pedig teljesen hiányzott. A bírálók egyetértettek abban, hogy még a korábbiaknál is magasabb – sokszor túlzó – alkoholszintet tapasztaltak mind a fehér-, mind a vörösborok esetében. A tavalyi 21-gyel szemben összesen 7 rozét neveztek, és a középkategória száraz fehérborainak száma is jelentősen elmaradt az előző évitől vélhetően a kedvezőtlen 2014-es évjárat miatt. Ugyancsak kevesebb nevezés érkezett a desszertborok mezőnyében, a bírált borok azonban e kategóriában kiválóan teljesítettek. A felső kategóriás vörösborok esetében ugyanakkor volt miből válogatni, és magas volt a minőség is. A középkategória félédes/édes fehérborainál is nagy volt a verseny, szép tételek kerültek a poharakba: a tapasztalatok szerint e kategóriának egyre nagyobb a szerepe a gasztronómiában.

A középkategória csoportonkénti győztesei az adott évben jogosultak viselni "Az MTA Bora 2015" címet. Később ez a megnevezés az évszám megjelölésével tovább használható. A felső kategória csoportonkénti döntőbe jutott és 90 pont feletti eredményt elérő borai "Az MTA Bora 2015 Borverseny aranyérmes bora" elismerést kapják. A legtöbb pontszámot gyűjtött borok pedig ugyancsak az "MTA Bora 2015" címet viselhetik emellett egy esztendőn át.

A "A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BORA 2015" BORVERSENY díjazottjai megtekinthetők az mta.hu oldalán.