Kísérleteik során a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a pálmaolajhoz képest a mikroalgákból nyert változat több többszörösen telítetlen zsírsavat és kevesebb telített zsírsavat tartalmaz. Ez azért jó hír, mert míg a többszörösen telítetlen zsírsavak bizonyítottan csökkentik a rosszkoleszterin-szintet, a telített zsírsavak akár a stroke kialakulásához is hozzájárulhatnak.

A szingapúri felfedezés további pozitív hozadéka lehet, hogy az olajpálma-ültetvényekkel szemben az algatelepek kialakításához nincs szükség erdőtlenítésre, vagyis az alternatív megközelítés sokkal fenntarthatóbbnak tekinthető.

Az algaolaj előállításához a tudósok először is egy, az összes élő sejtben megtalálható piruvinsav nevű, szerves anyagot hozzáadtak egy Chromochloris zofingiensis algát is tartalmazó oldathoz, majd pedig a fotoszintézis serkentése érdekében ultraibolya fénynek tették ki az elegyet.

14 nap elteltével a mikroalgákat megmosták és megszárították, majd pedig az olaj és az algafehérje közötti kötések lebontása érdekében metanollal kezelték az élőlényeket.  Ez az eljárás tette lehetővé, hogy a szervezetükből ki lehessen vonni a zsiradékot.

A kutatók szerint egy 100 grammos bolti csokoládé elkészítéséhez 160 gramm algára lenne szükség.

William Chen, az NTU Élelmiszer-tudományi és -technológiai Programjának igazgatója gyakorlatilag győzelemként értékelte a felfedezést. A szakember szerint kollégáival folyamatosan keresik azokat a módszereket, amelyek az élelmiszer-ellátási lánc káros környezeti hatásait valamelyest enyhíteni tudják, és a pálmaolaj kiváltása algaolajjal épp egy ilyen megoldás lehet.