Az ázsiai pálmaolaj-termelő nagyvállalatok lobbijáról ír Jocelyn C. Zuckerman Planet Palm című könyvében. 2018 áprilisában az Iceland nevű brit élelmiszerbolt-lánc közzétett egy videót a Twitteren, amelyben a cég vezetője, Richard Walker Borneóra utazott.

Az Iceland elsősorban sajátmárkás fagyasztott, feldolgozott élelmiszereket árul. „Arra számítottunk, hogy látunk néhány olajpálma-ültetvényt, meg pár kisebb erdőirtást” – mondta Walker a filmben. „De egyáltalán nem voltunk felkészülve arra az ipari méretű pusztításra, amit láttunk. Hatalmas környezeti katasztrófa tárult a szemünk elé”. A videó azzal zárul, hogy az Iceland 2018 végétől nem használ pálmaolajból származó alapanyagokat mélyhűtött élelmiszereihez.

Nem sokkal ezután megjelent egy másik film is, ami a brit twitterezőket célozta meg. A horrorfilmekre jellemző zenével és kisbetűk-nagybetűk keverésével ellátott videót állítólag „maláj kistermelők” készítették. A reklámfilm Walkert gúnyolja, aki állítólag a nagy multik embere, és a keményen dolgozó maláj kisemberek ellen harcol. „Multimilliomos Ricsi magánrepülővel jött Borneóra, hogy kioktassa a malájokat a környezetről” - közli a film. Ez a pengeváltás csak egy volt azokból, amelyeket a Malajziai Pálmaolaj-tanács (MPOC) finanszírozott. A kampányok közös jellemzője, hogy „ökokapitalisták kereskedelmi háborújaként” írja le a környezetvédelmi, illetve egészségügyi aggályokat. A twitteres reklámfilm végül arra a következtetésre jut, hogy Richard elveszi az afrikai és ázsiai kistermelők megélhetését, hogy a „gazdag, nyugati repce- és napraforgó-monopóliumoknak” adjon mindent.

A teljes hír elolvasható: ITT