A klaszter szakmai szervezetei, a velük kapcsolatban álló marketingcégek, rendezvényszervezők és egy utazási iroda közreműködésével szeretnének hozzájárulni a falusi vendéglátó vállalkozók sikeres működéséhez, bevételeik növeléséhez. Tanácsokat adnak az adózáshoz, a könyveléshez, segítenek a működéshez szükséges képzettségek megszerzésében, a különböző vendégcsalogató attrakciók megszervezésében, a termékfejlesztésben és a szálláshelyek népszerűsítésében is.
Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a falusi szálláshelyek iránt érdeklődők minél nagyobb számban válasszák a dél-dunántúli vendégfogadókat, amelyek gazdag gasztronómiai kínálattal, egyedi termékekkel, például kiváló minőségű borokkal, maga a vidék pedig számos nemzetiségi fesztivállal, kulturális programmal várja őket. Emellett saját minősítési rendszerrel is ki akarnak tűnni az ország többi régiójának falusi turisztikai szolgáltatásai közül.
Az ország első Környezetbarát Vendégfogadó - Ökoporta hálózata itt kezdte meg működését - a minősítésnek megfelelt házakat jelzőtáblákat Gradwold Zsolt mecseknádasdi fazekas készítette. A 32 minősített ökoporta közelében védett természeti értékeket találnak a vendégek. A rendszert eredetileg a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség kezdte kiépíteni a Norvég Civil Támogatási Alaptól elnyert 12 millió forintos támogatás felhasználásával.
A régió meglévő környezetbarát vendégfogadói már az újfajta turisztikai kezdeményezések közé tartoznak.
Egyszerre jelenthetnek kitörési pontot és megélhetési lehetőséget a helyieknek. E szálláshelyek előnyös tulajdonságok egész sorával rendelkeznek: energia- és víztakarékosak, elkötelezettek a hulladékok újrahasznosításában, képesek a helyi hagyományok bemutatására, tájba illőek és őrzik a termelési hagyományokat. A vendéglátók pedig ismerik a környék természeti értékeit és ajánlani is tudják őket a vendégeknek. E helyszínek száma várhatóan tovább gyarapszik a jó adottságokkal rendelkező régióban.
Mint azt a minap dr. Szabó Géza, a Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter és egyben a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnöke elmondta egy sajtótájékoztatón, fél év múlva egészségporták, egy év múlva pedig gyermekbarát porták is lesznek.
A falusi turizmus klaszter megalakulása abból a szempontból is fontos, hogy több éves folyamatos növekedést követően 2009-ben csökkent, tavaly pedig stagnált az ágazat vendégforgalma. Napjainkban országosan mintegy 7500 család foglalkozik falusi vendéglátással, akik 2008-ban még egymillió vendégéjszakát regisztráltak, ami 2009-ben és 2010-ben 10 százalékkal 900 ezerre csökkent. A Dél-Dunántúl több, mint félezer falusi vendéglátója 2008-ban 100 ezer, tavaly és tavalyelőtt 90 ezer vendégéjszakáról számolt be.
Sokak szerint a pénzügyi gazdasági válság mellett a falusi turisztikai szolgáltatók adómentességének megszüntetése, valamint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok kedvezőtlen változása okozták a csökkenést.
Éppen ezért a Dél-Dunántúlon sokat várnak a tavaly beindított ICER, azaz Innovatív öko-szálláshely fejlesztési koncepciók vidéki térségekben nevű, az EU Interreg IVC kerete által támogatott programtól, ami hét uniós ország hét tartományában, köztük a Dél-Dunántúlon ad lökést a helyi kezdeményezések megvalósításának. (forrás: Magyar Mezőgazdaság)