A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról szóló legfrisebb jelentése szerint a forgalom 70%-át képviselő szállodák vendégforgalma mind a nyolc hónapban élénkült az elmúlt évhez képest.

A belső kereslet ellenben továbbra is hanyatlik, így a belföldi vendég- forgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent.

A külföldi vendégek száma ugyanakkor 4%-kal élénkült, de ez is csak a 2006. évi teljesítmények közelébe hozta az ágazatot. Az időszak alatt 2 millió 304 ezer külföldi vendég 6 millió 530 ezer vendégéjszakát töltött el magyar kereskedelmi szálláshelyeken. Csökkent a német, brit és lengyel vendégéjszakák száma, miközben az Ausztriából hazánkba látogatóké stagnált, az Olaszországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezettek esetében pedig nőtt. A négy-, ötcsillagos szállodákban a külföldiek száma mintegy ötödével, vendégjszakáik pedig 11-17%-kal nőttek. Ugyanakkor 179 ezerrel esett az alacsonyabb kategóriájú szállodák külföldi vendégéj száma a vizsgált időszakban. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép- Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető a kereskedelmi szálláshelyeken.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 770 ezer belföldi vendég 7 millió 97 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 2, az éjszakák száma 1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten.

A Balatonnál mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégéjszakák száma esett 8%-kal. Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 3%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. Pécsett az EKF rendezvényeinek köszönhetően mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett (16, illetve 17%-kal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi, az eredmények másfélszeresét teszik ki a tavalyinak.

Január–augusztusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb szobakihasználtsági aránnyal, 59%, a négycsillagos házak 51%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 57%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az első nyolc hónapban, 30%. A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Foglaltságban vezet az ötcsillagos

A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–augusztusban összesen 156 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 86 milliárd forint volt.A májusban elkezdődött kedvező folyamatok augusztusban is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 69%-os foglaltság a (nettó) RevPAR-mutató 12%-os emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 971, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó RevPAR) 6302 forint volt. Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 8900 és 29 400, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3800 és 18 600 forint körül alakult (ami körülbelül 32–107, illetve 14–67 eurónak felel meg).

Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 7%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

Kínálati oldalon 2010. augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2834 volt, ezen belül a 881 szálloda 52,7 ezer szobával, az 1080 panzió 14 ezer szobával működött.