A nyugat-dunántúli szálláshelyek 588 ezer vendéget 1 801 ezer éjszakára fogadtak, mely 5,1%-kal, illetve 8,5%-kal több az előző év azonos időszakánál. A növekedés jóval kedvezőbb az átlagosnál. A külföldi vendégek száma 11,8, a belföldieké 1,1%-kal bővült, a vendégéjszakáké azonban mindkét körben számottevően nőtt, utóbbiak esetében egytizedével. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszaka volt, mely 0,6-del haladta meg az országost.
A vendégek hattizede a régió öt legjelentősebb vendégforgalmú települését – Bük, Hévíz, Sárvár, Sopron és Zalakaros – kereste fel, ahol összesen több mint 1,2 millió éjszakát töltött el, a nyugat-dunántúli közel héttizedét. Hévízre 87 ezer vendég látogatott el, az általuk lefoglalt 427 ezer éjszaka a régió féléves forgalmának 23,7%-át teszi ki. Bükön a vendégéjszakák száma kiemelkedően, egynegyeddel bővült, és jelentős, egyötödös a növekedés Sopronban és Zalakaroson is.
A régió vendégéjszakáinak nyolctizedét töltötték szállodában a vendégek, ezen belül közel kilenctizedét négy- és háromcsillagos hotelekben. A két típusnál az elmúlt év első hat hónapjához képest a vendégek száma közel azonos mértékben bővült (8,0, valamint 8,8%-kal), miközben az éjszakáké eltérő módon, 7,1, illetve 17,3%-kal nőtt. A háromcsillagos hoteleknél mért jelentős forgalomnövekedés szinte teljes mértékben a belföldi forgalom háromtizedes bővülésének tudható be.
A szállodai forgalom 56,7%-át a gyógyszállók és a wellness-szállók adták. Az utóbbiakban eltöltött 289 ezer éjszaka több mint hattizedes növekedést jelent az elmúlt évhez képest (melyet a kapacitás növekedése is befolyásolt), miközben a gyógyszállók 530 ezer éjszakája 4,9%-os csökkenést jelentett.
Az első félévben 232 ezer külföldi vendég 860 ezer éjszakára kereste fel a régió szálláshelyeit, ami átlagosan 3,7 éjszakás tartózkodási időt jelentett. A turisták 87,1%-a az Európai unióból érkezett, ezen belül hattizedük Németországból és Ausztriából. A német és az osztrák vendégek dominanciája elsősorban a gyógyszállók és a wellness-szállók forgalmával függ össze, így leginkább Zala és Vas megyére jellemző. Rajtuk kívül Zalában egytizedes az orosz vendégek, Vasban pedig kéttizedes a Csehországból érkezők részesedése. Győr-Moson-Sopronban a külföldi vendégek közel egyötöde Romániából érkezett, akik 17 ezer éjszakára maradtak a megye szálláshelyein. Régiós szinten 25 ezer éjszakát töltöttek el a Svájcból, 19 ezret a Szlovákiából, 16-16 ezret az Olaszországból, illetve Ukrajnából érkezett vendégek. A Szlovéniából ide látogatók 11 ezer éjszakát foglaltak le, túlnyomórészt Zalában.
A régió kereskedelmi szálláshelyei 2010. első hat hónapjában 21,3 milliárd Ft bevételt értek el, ez folyóáron 2,4%-kal több az előző év azonos időszakának összegénél. Vas és Győr-Moson-Sopron megyében számottevő a bővülés (10,6, illetve 7,5%), míg Zalában 4,3%-kal mérséklődött a bevétel. Ezzel együtt, Zalában realizálódott a régió bevételének 47,0%-a, míg Vas 30,1, Győr-Moson-Sopron pedig 22,9%-kal részesedett.
A belföldi bruttó szállásdíj 42,2%-át fedezték a vendégek üdülési csekk felhasználásával (2,0 milliárd Ft értékben) – ez gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, eltérés inkább az egyes megyékben mutatkozik: Győr-Moson-Sopronban és Zalában nőtt az arány, míg Vasban – ahol a csekkek aránya egyébként is alacsony, nem éri el az egyharmadot – csökkenést regisztráltak.
2010. első félévében a nyugat-dunántúli szálláshelyek férőhely-kihasználtsága 25,2%-os volt, 2,0%-kal kedvezőbb, mint tavaly ilyenkor. Követve a szállodák adatainak alakulását, az összes férőhely tekintetében Zalában jelentősen, közel 10%-kal romlott a kapacitáskihasználtság, míg Győr- Moson-Sopronban ugyanennyivel bővült, Vas megyében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 15%-kal növekedett.
