Mint ismeretes, lakossági igényekre hivatkozva a Budavári Önkormányzat még 2022-ben tűzte ki célul, hogy szinte teljesen lekorlátozza a nagy turistabuszok közlekedését a Hunyadi János út – Dísz tér – Palota út közötti szakaszon. 2023. január 1-jétől előzetes engedélyhez kötötték, hogy a 17 fő befogadóképességet meghaladó turistabuszok behajtási (a rendelet megnevezése szerint várakozási) jogosultságot szerezzenek. Az engedélyeket az önkormányzat rendszeres időközönként ülésező szakbizottsága bírálta el. A kerület közterület-felügyelete 2023 elején megkezdte a 100 és 150 ezer forintos bírságok kiszabását. Mivel a szakmai érdekképviseletek előtt egyértelmű volt, hogy a szakmai alapokat nélkülöző és a turisztika mindennapos gyakorlatával összeegyeztethetetlen rendelet jogi anomáliákat is felvet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett.

A Kúria Önkormányzati tanácsa – több indokra hivatkozva – 2024. október 1-jén megsemmisítette a vonatkozó rendelet buszos behajtásra vonatkozó szakaszait.

Keresetében az MKFE többek között nehezményezte, hogy a rendelet a felsőbb szintű jogszabályokkal összeegyeztethetetlen, és következetesen összemossa a „behajtás” és a „várakozás” KRESZ-ben meghatározott fogalmait. Ez azután történt, hogy az egyes bírsághatározatokat jogi úton tömegesen megtámadó vállalkozások jogeseteit egyesítve a Fővárosi Törvényszék mintaper lefolytatását rendelte el, majd azokat felfüggesztve helyt adott a fuvarozói egyesület szakjogászi indítványának, és a Kúriához fordult.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a vonatkozó rendelet turistabuszokra vonatkozó szakasza felsőbb jogszabályba ütközik, valamint kimondta, hogy a bírsághatározatok megtámadása kapcsán már folyamatban lévő bírósági perekre a rendelet nem alkalmazható

– magyarázta Pencz Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Személyszállítási Tanácsának elnöke a vele készült interjúban.

Mivel a Kúria határozata megsemmisítette az önkormányzati rendelet turistabuszokra vonatkozó pontjait, a kerület tetemes költségvetési bevétel-kieséssel lesz kénytelen számolni, és a perköltséget is meg kell térítenie.

Pencz Zoltán szerint a jövőt illetően elengedhetetlenné vált egy új szabályozás kidolgozása, mely immár figyelembe veszi, hogy a Budai Vár jelentős turisztikai vonzerőt gyakorol, amelynek gazdasági jelentősége nem elhanyagolható. Az érintett vállalkozások (vendéglátóhelyek, üzletek, valamint a budavári látványosságok, mint például a Mátyás-templom és a Halászbástya) az idegenforgalmi bevételekhez jelentősen hozzájárulnak, a turisták feljutása a kerület számára tehát önmagában pénzügyi szempontból is kulcsfontosságú.

Az idegenforgalmi és fuvarozói érdekképviseletek már több alkalommal javasoltak kompromisszumos megoldásokat az önkormányzatnak, a képviselő-testület azonban nem volt nyitott ezekre.

Az MKFE buszos tanácsának elnöke kiemelte, hogy olyan szabályozásra van szükség, mely a lakók érdekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor a turistáknak is biztosítja a csoportos várlátogatás lehetőségét.

A valósággal összeegyeztethetetlen, hogy távolról ideérkező idős vagy mozgásukban korlátozott vendégeket arra kényszerítsenek, hogy lépcsőzzenek, vagy alkalmanként nem működő, kis kapacitású liftekkel próbáljanak feljutni a várba, különösen extrém időjárási körülmények között.

Több európai városban rendszeresített gyakorlatra hivatkozva az MKFE szakértői régóta javaslatot tettek egy fenntartható, úgynevezett időkapus foglalási rendszer kialakítására. Véleményük szerint a buszok mozgását szabályozottan kellene kezelni, például zöldebb, környezetkímélő járművek preferálásával, az utascsere lebonyolításának és a járművek várakoztatásának jól megtervezett megvalósításával.

Ha az önkormányzat továbbra is a saját útját járja, és ragaszkodik a bürokratikus és indokolatlanul bonyolult behajtási rendszerhez, akkor akár visszaállhat az „anarchikus” állapot, amelyben szabályozatlanul, rendezetlen körülmények között közlekednek a buszok.

Ez a káosz azonban nemcsak a lakóknak okozna problémát, de a vendégélményt is rontaná, hosszú távon pedig gazdasági veszteségeket eredményezne.

A tanács elnöke kiemelte: egy olyan rendszerre lenne szükség, mely figyelembe veszi a lakók érdekeit, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Budai Vár a főváros szerves része, egy jelentős turisztikai desztináció, melyet a turistáknak is meg kell mutatni. A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzat és a szakmai szervezetek közösen keressenek megoldásokat. Hozzátette: a következő idegenforgalmi szezon hat hónap múlva kezdődik, ezért már most szükség lenne arra, hogy a beutaztató irodák meg tudják tervezni a Budapestre látogató turisták városnéző programjait, s ebből a Budai Vár sem maradhat ki.

Pencz Zoltán véleménye szerint a régi rendszer nem állítható vissza, mivel az már működésképtelen, és több jogszabályba is ütközik.

A cél az lenne, hogy a turizmus és a helyi lakók érdekei között egyensúlyt teremtsenek, figyelembe véve a nemzetgazdasági szempontokat is. A Budai Vár nemcsak Budapest, hanem Magyarország egyik legfontosabb turisztikai látványossága, és helytálló szabályozás nélkül nehezen lehetne fenntartani a jelenlegi látogatószámot és az ehhez kapcsolódó bevételeket.