„A fóbia általában nagyon magas szorongással jár, és a személy mindent megtesz, hogy elkerülje az adott szituációt, vagy, ha ez nem sikerül, akkor szinte azonnal leblokkol, és akár pánik is jelentkezhet” – kezdi Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője.
„A repüléssel kapcsolatban ez főként azoknál probléma - lévén a legtöbb ember nem repül napi szinten - akiknek a munkájukból, családi életükből eredően szükséges és elkerülhetetlen a rendszeres repülés, vagy olyan helyre vágynak kikapcsolódni, ahova csak így juthatnak el.”
A repülésfóbiának többféle kiváltó oka is lehet pl. korábbi negatív tapasztalatok, szorongó személyiség, kontroll elengedésének nehézsége, bezártságtól való szorongás. Ezek miatt könnyen felértékelheti a személy a veszély mértékét. Főként testi tünetek jelentkezhetnek - akár a repülés gondolatára is - pl. légszomj, hasfájás, szédülés, izzadás, melyek rosszullétig fokozódhatnak.
„A félelem egy természetes reakció a veszélyesnek ítélt helyzetekre, így a legtöbbet azzal érhetjük el, ha ezt a veszélyérzetet csökkenteni igyekszünk” – folytatja a szakértő. - „Érdemes lehet már a repülés előtt jóval felkészülni, akár már magát a repülés időpontját is körültekintően megválasztani, pl. éjszakai repülés esetén valószínűleg nagyrészt átaludjuk az utat, de lehet, hogy valakinek ez nem ideális, mert az esti fáradtság miatt még inkább eluralkodhat rajta a szorongás. A reptéren igénybe vehető repülés szimulátor, ahol lehet gyakorolni, illetve sok információt megosztanak a repüléssel kapcsolatban. Ha valaki úgy érzi, fóbiája már akadályozza őt (pl. vissza kell fordulni a reptérről), érdemes pszichológus szakemberrel dolgoznia a szorongás leküzdésén. A repülésfóbia ugyanis kezelhető, és számos terápiás módszer létezik (pl. kognitív viselkedésterápia, expozíciós terápia és gyógyszeres kezelés), amelyek segíthetnek az egyénnek áthidalni a repüléssel kapcsolatos szorongást és félelmet.”
A gyerekeket is érdemes lehet előzetesen “felkészíteni”. Magyarázzuk el, mi fog történni a reptéren, a repülőn, ehhez jó segítség lehet pl. a Minipolisz interaktív kiállítása, ahol a gyermekek ki is próbálhatják az egyes reptéri szituációkat. Ezenkívül pedig repüléssel kapcsolatos meséket olvashatunk nekik és rajzfilmeket is nézhetünk. Gyerekekkel is lehet gyakorolni relaxációs technikákat és légző gyakorlatokat is, ezek a konkrét szituációkban sokat segíthetnek.
„A repülésfóbiás személy számára fontos lehet, ha van vele egy biztonságot jelentő személy az utazás során, hiszen ő is sokat segíthet a szorongás kezelésében” – ajánlja Budavári Eszter. – „Fontos, hogy útitársként vegyük komolyan a másik félelmét, ne bagatelizáljuk el. Biztosítsuk őt támogatásunkról, legyünk mellette. A káros megküzdési módok, mint például gyógyszer, alkohol helyett segítsük őt hatékonyabb módokon megküzdeni a helyzettel. A negatív gondolatokat igyekezzünk elterelni pl. beszélgetés kellemes dolgokról, olvasás, filmnézés, gyerekek esetében játék. A kellemetlen testi tünetek enyhítésére jó módszer lehet a légző gyakorlatok alkalmazása, vagy a relaxáció, ezeket közösen is végezhetjük. Fontos tudni, hogy mindenki egyéni módon reagál egy feszült helyzetben, így érdemes lehet előre átbeszélni, mi nyújthatja a legnagyobb segítséget a szorongó számára. Az azonban kulcsfontosságú, hogy mi higgadtak maradjunk, a repülésfóbiás személynek már az nagyban növelheti a komfortérzetét, hogy van mellette valaki, akire biztosan számíthat.”
Aki pedig szórakoztató formában szeretne közelebb kerülni a témához, az a Cirkogejzír moziban megteheti:
A bogaras író, a sikeres üzletasszony és a menő start-upos a repüléstől rettegő utasok tanfolyamán ismerkednek meg. Mindannyian félelmeiket akarják leküzdeni, hogy végre képesek legyenek repülőgépre ülni. A résztvevők eleinte szimulált repülések során próbálnak hozzászokni a légiközlekedéshez, de sokuknak már ez is kihívásokat tartogat. Amikor első igazi útjukon Izlandra repülnek, az események váratlan fordulatot vesznek...
Forrás: Turizmus Online