Azért is érdekes ez a megoldás, hiszen éppen ennek a kávésmultinak a csökkenő bevételei miatt mondott le nemrég a Starbucks vezetője, Laxman Narashiman, akinek helyét Brian Niccol, a Chipotle nevű mexikói ételt áruló gyorsétteremlánc vezetője vette át.
Mi fizetjük meg az árát
Arról nem beszélve, hogy a magángép használatának költségét valószínűleg beépítik a kávé és más termékek árába is – ahogy az több közösségi kommentben olvasható volt – azaz mi, „globális” fogyasztók álljuk a cégvezető nem egy szokványos utazási szokását.
Kávé-fronton már csak azért is figyelemre méltó ez a topmenedzsernek szóló különleges szolgáltatás, mert már hosszú évek óta környezetvédő valamint a fenntarthatóságban elöljáró cégekként hirdetik magukat. A műanyag elfelejtése, a papírpohár használata ennek csak kis szegmensét teszi ki. Közben fennen hirdetik - és most nemcsak a Starbucksról van szó – hogy a kávébabot emberséges körülmények között termesztik Afrikában, amint ez ma már a jobb specialty kávézóktól elvárható. Ez ugyanis része a modern, haladó gondolkodásnak, akárcsak a fenntarthatóság.
Sztárok, politikusok státusszimbóluma
Önmagában a magángép, akárhányszor veszik igénybe, megosztó. Annom 34 éve, amikor a Micsoda nő! című örökzöld filmet forgatták, a főszereplő milliomos – akit Richard Gere alakított – Vivianne kiasszonyt, azaz Julia Roberts-et magángéppel repítette a San Francisco-i operába. Csakhogy akkor még fel sem merült mindennek a környezetszennyező vonzata.
Köztudott, hogy a világmárkák milliárdos tulajdonosai és igazgatói gyakran használnak magángépeket, és a jövőben is fognak. Ugyanez vonatkozik a politikusokra is – akiknek költségeit sokszor a választók, az adófizetők állják. A magángép felsőbb körökben egyfajta státusszimbólum, a felső elit egyfajta megszokott utazási eszköze.
Környezetvédelem - magángéppel
A nagy környezetvédő hírében álló Leonardo DiCaprio szinte mindig magángéppel repül, mert már olyan népszerű és annyira fél az emberektől, hogy még napszemüvegben, szakállasan, baseball sapkában sem szeretne felszállni első osztályra, inkább mindig a tömegeket elkerülő megoldást választja. Az amerikai sztárok esetében szinte természetes manapság, hogy nem menetrendszerinti járattal utaznak, ez alól szinte egyedül Keanu Reeves a kivétel. Kylie Jenner, a világ talán leggazdagabb 30 év alatti hölgye saját magángépével repítette tavaly egy budapesti focimeccsre nagy szerelmét, a hollywoodi szívtipró Timothée Chalamet-t.
És az a sokak számára izgalmas hír is bejárta nemrégiben a világot, hogy a mai idők legnagyobb énekes sztárja, Taylor Swift világ körüli koncertjének tokiói helyszínéről vajon odaér-e szerelme és párja, Travis Kelce mindent eldöntő meccsére, az NFL-döntőjére Los Angeles-be? (Mindenki megnyugtatására: odaért, és szupersztár játékos szerelmével együtt ünnepelhette a Kansas City Chiefs győzelmét)
A párizsi olimpia idején pedig annyi magángép cikázott a francia légtérben, hogy külön reptérre terelték azokat, hiszen milliárdosok és világsztárok özöne gyűlt össze e nagy eseményre. Bár az olimpia szervezői fennen hirdették, hogy papírból csináltatták az ágyakat és spóroltak a légkondicionáláson is, sőt, a svédasztalos menü is állítólag a fenntarthatóság jegyében lett elkészítve, a légtér tudatos használata és a fenntartható utazás módja nem szerepelt a párizsi olimpia szervezőinek „étlapján”.
Topmenedzserek sem maradnak le a sztárok mögött légszennyezés terén
Visszatérve a Starbucks-hoz, a menedzsment nemcsak azt engedte meg, hogy Niccol 1600 kilométerre lakjon új munkahelyétől, és a magánrepülőgépet gyakran használhassa, hanem, ha a munkaidő után nem tud majd hazamenni, akkor a Seattle-ben való tartózkodását természetesen nagyvonalúan megtéríti a kávéóriás. A CNBS arra is felhívta a figyelmet, hogy Niccol szerződése növeli a szakadékot a magas rangú vezetők és az átlagos alkalmazott közötti jövedelmeket illetően.
A szóban forgó sztármenedzserhez hasonlóan, egyre több az úgynevezett szuperingázó vezérigazgató az üzleti világban, aki szinte a világ bármely pontjáról dolgozhat, - csak épp az irodába dollárezrekért szállítják - miközben a legtöbb helyen az alkalmazottaktól elvárják, hogy legalább heti három napot bent legyenek – hangsúlyozza a közlemény.
A terjedő magángéphasználat, ettől függetlenül, megállíthatatlannak tűnik. A milliárdosok száma nem csökken, ugyanakkor a légiközlekedésben gyökeres változások tapasztalhatók: míg az ötvenes-hatvanas években szinte kiváltság volt repülni, és még a turistaosztályon is olyan ellátást kaptak az utasok, mint ma a luxus gépek első osztályán, addig mostanra a repülés tömegközlekedési ágazattá vált, különösen a fapadosok betörése óta. Mindez független attól, ki hogyan vélekedik a környezetszennyezés veszélyeiről, a repülőgépgyártóknak és a légiközlekedési piac szereplőinek a forgalom növelése a közös érdekük.