Az „igazi” napforduló mindig június 21-én van, ez az év leghosszabb napja, ilyenkor még éjjel 2-kor is világos van, és alig megy le a nap. Ez egy kicsit szomorú is, mivel ettől kezdve az ősz közelít.
Vidéken a svédek ilyenkor koszorú vagy kereszt formát alakítanak ki virágokól és zöld ágakból, azt körül táncolják, és közben gyermekdalokat énekelnek. Nemcsak a lányok, de újabban a fiúk is virágokból font koszorút tesznek a hajukba.
Fotó: sverigestugor.eu
A hagyomány szerint a lányok ezen az éjszakán hét vagy kilenc különböző fajta mezei virágot szednek, és a csokrot a párnájuk alá rejtik.
Merthogy a nyár leghosszabb éjszakája a hagyományok szerint tele van varázslattal, amelynek Észak-Európában ugyancsak sokan hódolnak.
A legenda szerint ezen az éjjelen a növények gyógyító erejűek, ezért jóslásra is használták azokat.A fiatal nők hét különböző virágot a párnájuk alá tettek, hogy leendő férjükről álmodjanak. A növénykéket csendben kell leszedni, különben megtörik a varázslat. Állítólag mezítláb sétálni a harmatban, amikor a Szent Iván-éj hajnalba fordul, segít egészségesnek maradni.
Annak érdekében, hogy a család a hosszú, hideg skandináv télben is fitt maradjon, a nyári csokrokat leszárítják – olykor még ma is –, és a fürdőszobában helyezik el. A központi attrakció persze a nagy lakoma: nemcsak a rokonok találkoznak és mulatnak ilyenkor, persze szolid svéd módra, hanem a barátok is.
A teljes írást laptársunk, a Privátbankár Világjáró rovatában olvashatják.
