Az Ericsson negyven várost vizsgált meg világszerte IKT-érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között a kutatás eredménye szerint szoros összefüggés van. Minél magasabb egy város IKT-érettsége, annál fejlettebbek a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek is. Az első helyen  – tavalyhoz hasonlóan – Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik. Az IKT hatékony eszköz lehet a városok fenntartható fejlődésének megvalósításában a jelentés szerint. Az új technológiák segítségével költséghatékonyabbá tehetők a már működő rendszerek, az egyénekhez jobban alkalmazkodó megoldásokat hozhatnak létre. Ez a folyamat alapjában formálja át az iparágakat, a köz- és a versenyszférát, új piaci lehetőségeket hoz létre.

A jelentés szerint szoros a kapcsolat egy város IKT-érettsége és a korrupció között: minél fejlettebb a város technológiailag, annál alacsonyabb a korrupció szintje. Az adatokhoz való hozzáférés, az e-kormányzás segít abban, hogy átláthatóbban és hatékonyabban működjenek a városok – derül ki az Ericsson felméréséből. Az alacsony IKT-érettségű városokban, mint Dhaka, Mumbai, Kairó gyorsabban fejlődik a technológia, mint a lista elején lévő városokban, mivel a „lejjebbről induló” városok több lépcsőt kihagyva rögtön a fejlett mobiltechnológiákat kezdik bevezetni. Ezzel megtakarítják a költséges és túlhaladott technológiai lépcsőfokokat, és rögtön az élére ugranak a fejlődésnek.

A felmérés a társadalmi faktort az egészségügy, az oktatás és a társadalmi bevonás szintje alapján értékelte, a gazdasági fejlettséget a termelékenység és a versenyképesség alapján, míg a környezeti tényezőt az erőforrások, a szennyezettség és a klímaváltozás mértéke alapján. Az IKT-érettséget az infrastruktúra minősége és elérhetősége, a megfizethetőség és IP tranzit árak, valamint az egyéni, ipari és közterületi használat alapján értékelte a jelentés.