Világszerte a dolgozók 63 százaléka nyitott arra, hogy más országban vállaljon munkát, több mint 20 százalékuk aktívan keres így állást. A magyarok esetében jelenleg kisebb, 15% az aktívan külföldi állást keresők aránya – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), valamint a Stepstone Group, a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös globális tanulmányából.

Öt év alatt megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok aránya

A 2018-as felmérés idején a magyarok mindössze 7%-a keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9%, 2023-ban pedig 15% volt. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: a 2020-as felmérés óta globálisan 57%-ról 66-ra nőtt, hazánkban pedig a 60%-ról 67%-ra azok aránya, akik hajlandóak távoli munkáltatónál dolgozni.

A felmérés szerint a külföldi munkavállalásban gondolkodók legfőbb motivációja a pénzügyi és gazdasági okok: a magyarok 76%-a (globálisan 64%) ezt említette elsőként. Szintén a költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72%-a (globálisan 55%) menne külföldre dolgozni. Globálisan a válaszadók 55%-a, a magyarok 32%-a említett karriercélokat, például munkatapasztalat-szerzést. A nemzetközi átlagnál (35%) jóval nagyobb arányban (58%) sorolták fel a magyarok a külföldi munkavállalás indokai között a jobb szociális ellátó- és egészségügyi rendszereket.

Minden második diákot érdekelne egy külföldi álláslehetőség

Hazánkban leginkább a diákok (minden második) érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban.

A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát, de az első 10 célország között szerepel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olasz- és Spanyolország, Hollandia, Dánia, valamint Horvátország is.

„Bár a magyarok a globális átlagnál kevésbé nyitottak a külföldi munkavállalás iránt, magyar munkaerőpiac szempontjából rossz hír, hogy azok, akik külföldi munkát terveznek döntően a fiatalok és a magasan képzettek közül kerülnek ki” – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. „Szintén kedvezőtlen, hogy a magyarok a terveik szerint 65 százalékban hosszú-, vagy közepesen hosszú időre mennének más országba dolgozni, míg globálisan csak 54% tervezi a külföldi munkát ilyen időtávra” – tette hozzá.

Mi az oka a külföldi munka elől való elzárkózásnak?

A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben (54%) azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat, partnerüket. Globálisan 33%, Magyarországon 37% a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette és Magyarországon e két tényező mellett 43% (globálisan 27%) mondta, hogy a maradás oka a nyelvtudás hiánya. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók számára külföldre költözéskor a lakhatási támogatás a legfontosabb.

"Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként (69%), addig a globális minta esetében ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. „A gyakorlati támogatásokat, segítségnyújtást követően a magyaroknak a nemzetközi átlagnál jóval fontosabb, hogy legyen egy helyi mentoruk: ezt 54% említette, míg a nemzetközi összesítésben 39%” – teszi hozzá.

Praktikus kérdések döntenek, nem az ország imázsa

Globálisan a munkalehetőségek, az életminőség, valamint az adózási és megélhetési költségek a legfontosabbak a külföldi munkahelyválasztásban. A hazánkban munkát keresőknek az életminőség az elsődleges szempont, a második a munkalehetőség és a harmadik tényező pedig a biztonság és a stabilitás.

Magyarországi munkát a legnagyobb arányban szerb, román, osztrák, török és holland, valamint német, szlovén, jordán, pakisztáni és kenyai állampolgárok keresnek.

A tanulmány szerint általánosságban megállapítható, hogy a külföldi munkát keresők nem az országimázs, hanem az elérhető munkalehetőségek, valamint az ismerősök ajánlásai és a nyelvtudás alapján választanak. A magasabb születési arányok miatt munkaerő-felesleggel rendelkező országok polgárai általában mobilabbak, mint azok, akik olyan területeken élnek, ahol a munkaerő fogyóban van. Más szóval, a mobilitási trendek azt mutatják, hogy az emberek a növekvő társadalmakból a zsugorodó társadalmakba költöznek.