Hogy a terv megvalósításában jó úton haladnak, arról személyesen meggyőződhettünk a szigeten töltött egy hét alatt. A Dél-kínai tengerben fekvő Hajnant ma már nem csupán a természeti adottságok – a homokos tengerpartok, az év nagyobbik részében kellemes klíma, a buja trópusi környezet, a látványos nemzeti parkok – teszik vonzóvá, az elmúlt időszakban ugyanis sorra nőttek ki a földből a négy- és ötcsillagos szállodákkal, apartmanházakkal teli nyaralóövezetek. Ezzel együtt az infrastruktúrát is nagy ütemben fejlesztették, így ma már – elsősorban a nemzetközi repülőtereknek és a sziget mentén körbefutó gyorsvasútnak köszönhetően – a közlekedés jól szervezett, a szolgáltatások színvonalasak és könnyen elérhetők.

Mindez néhány évtized eredménye. Az eredendően mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó szigeten csupán az 1990-es években épültek az első nagyobb üdülőhelyek és szállodák, elsősorban a déli partvidék legfontosabb városa, Sanya környékén. Aztán a belföldi turizmus növekedésével párhuzamosan a 2000-es évek elején fejlesztették az újabb luxusresortokat, továbbra is a déli régióban, főként a Yalong-öböl és a Haitang-öböl területén. Majd 2009-ben a kínai kormány bejelentette ambiciózus tervét, hogy Hajnant világszínvonalú turisztikai desztinációvá kívánja fejleszteni.

Ezt követően a beruházások felgyorsultak, további üdülőövezetek, golfpályák épültek, és a sziget keleti partvidéke is egyre népszerűbb lett.

A 2020-as évekre Hajnan számos vonatkozásban valóban nemzetközi színvonalú nyaralószigetté vált, ahová már nem csak Kínából, hanem az ázsiai régió más országaiból is érkeznek a turisták. De a kínai vezetés nem elégszik meg ennyivel: küldőpiacként Európát is célba vették, a MUISZ-szal való együttműködés, a magyar utazási irodásoknak szervezett tavaszi tanulmányút is ennek a „nyugati nyitásnak” a részeként valósult meg. 

Nagyratörő tervek

A szigeten ma is számos beruházás zajlik, amelyek a gazdasági növekedést, a fenntarthatóságot és végső soron a turizmus fellendítését szolgálják. A kínai kormány fejleszti a Hajnan Szabadkereskedelmi Kikötőt, amely egyre nagyobb szerepet kap a nemzetközi kereskedelemben: a cél, hogy az új vámkezelési szabályok és gazdasági ösztönzők révén a sziget globális üzleti központtá váljon. 

2025-ben Hajnan vezetése újabb 233,6 milliárd jüan értékű beruházást jelentett be, amelyek között szerepelnek high-tech ipari parkok, űrkutatási létesítmények, alacsony CO₂-lábnyomú gazdasági tevékenységeket támogató projektek.

A tervek szerint az elkövetkező években további luxusresortok és prémium szolgáltatást kínáló wellness-központok épülnek, de nagy hangsúlyt helyeznek a tiszta energiára, a természetvédelmi területek és az ökoturizmus fejlesztésére, új múzeumok, tematikus parkok és hagyományos kínai orvoslási központok építésére is.

Sanya, ahol a legszebb tengerpartokat találjuk

Kantonból érkező repülőnk a sziget déli részén fekvő Sanyában szállt le, amely mára Kína egyik legnépszerűbb nyaralóhelye lett. Ezen a trópusi éghajlatú, homokos strandjairól és luxus üdülőhelyeiről híres partszakaszon kezdtük Hajnan felfedezését. Sorra látogattuk a legfontosabb üdülőövezeteket, így a város közelében fekvő Haitang-öblöt, amely az egyik legelegánsabb nyaralóhely Hajnanon. Többek között itt találjuk a tengerparti Sheraton Sanya Haitang Bay Resortot vagy a trópusi parkkal és kültéri medencékkel övezett Renaissance Sanya Haitang Bay Resortot.

A MUISZ csapata körében talán a Yalong-öböl lett a legnépszerűbb partszakasz, nem véletlenül: a helyiek szerint is ez az egyik legszebb öböl a szigeten olyan világszínvonalú resortokkal, mint a Sheraton Yalong Bay Resort, a Hilton Yalong Bay Resort, a luxusvillákat kínáló Grand Metropark Villa Resort Sanya Yalong Bay vagy a földnyelven épült Park Hyatt Sanya Sunny Bay Resort, amelyhez saját belső tó is tartozik. A közeli Shimei-öböl ugyancsak rejtett gyöngyszem, a Dadonghai Beachet pedig a vízisportok kedvelőinek érdemes felkeresni.

Találkozások

Az utazások legjobb pillanatai, amikor beleláthatunk a helyiek életébe, beszélgetünk, vagy közös nyelv híján gesztusokkal, képekkel, mosollyal próbáljuk megérteni egymást. Három éjszakát töltöttünk Sanya belvárosában, így jutott idő a környező utcák, vendéglők, éjszakai piacok felfedezésére. Láttuk, ahogy az ott lakók esténként birtokba vették a folyóparti sétányt: kisebb-nagyobb csoportokban táncoltak, tornáztak, kártyáztak, társasjátékot játszottak, beszélgettek, gyerekekkel sétáltak, vagy csak nézték a naplementét.

És a saját világukba minket is megpróbáltak bevonni.

Megszólítottak (persze oroszul, mert a fehér ember csakis orosz turista lehet), közös fényképet kértek, szélesen mosolyogtak, és ha kérdeztünk valamit, például, hogy hol és mit érdemes vacsorázni, mindent megtettek, hogy angoltudás nélkül is megértessék magukat.

Ez is az egzotikum része, ahogy a zsúfolt éjszakai piac is, ahol az igazgyöngytől a műanyag szandálig tényleg mindent árulnak, de a legszínesebb mégis az ételek utcája a szorosan egymás mellett sorakozó pultokkal, telis-tele frissen készülő herkentyűkkel, polipcsáppal, halakkal, kagylókkal, töltött tésztabatyuval, homárral, egzotikus gyümölcsökkel, szokatlan szagokkal és óriási hangzavarral.

Esőerdő üvegsétánnyal

Hajnanon a tengerpartokon kívül is sokféle látnivalót találunk. Ilyen a Yalong Bay Tropical Paradise Forest Park, amely Sanya városától nem messze, a Yalong-öböl közelében található. A bejárattól kanyargós szerpentinen, nyitott kisbuszokkal visznek fel az esőerdőparkba, ahol a fák koronája fölött kiépített üvegsétányról és üvegteraszokról nézhetünk le a tengerre és a környező hegyekre. Akinek több ideje van, az madármegfigyelésre, túrázásra és zipline-ozásra is vállalkozhat, de úgy láttam, a legnépszerűbb program itt is a szelfizés minden ponton és minden pozícióban.

Sanya közelében a másik kihagyhatatlan látnivaló a Nanshan kulturális és vallási központ a 108 méter magas Buddha-szoborral. Ez a hatalmas, parkosított terület a buddhizmus egyik legfontosabb helyszíne Hajnanon. A sziget déli pontján, a tengerparton állították fel azt a templomot is rejtő óriási Guanyin Buddha-szobrot, amely a béke és bölcsesség szimbóluma. A kulturális központban a látogatók felfedezhetik a templomokat, a meditációs kerteket és a buddhista filozófiát bemutató kiállításokat. 

Pillantás a múltba

Bár Hajnan népességének nagy része han kínai, a hegyvidéki területeken és a vidéki régiókban két őshonos kisebbség is él, a Li és a Miao nép tagjai. Az ő kulturális örökségüket, egykori életmódjukat, kézműves mesterségeiket lehet megismerni a hegyek közt fekvő Binglanggu Valley kulturális park kiállításain és élő bemutatóin.  

A Li népcsoport több mint háromezer éve él a szigeten, ma főként a Li és Miao Autonóm Prefektúrában, Hajnan középső és déli részén. A Li népesség hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozik, főként rizst, kukoricát és édesburgonyát termesztenek. Animista hitviláguk szerint minden természeti elemnek van szelleme, és tisztelik őseiket. Hímzésük és szövésük már a Tang és Song dinasztiák idején is messze földön híres volt. Nagyfülűeknek is nevezték őket, a nők ugyanis különleges alkalmakon hatalmas, nehéz, több egymásba illeszkedő ezüst karikából álló, virágokkal, sárkányokkal díszített fülbevalót viseltek. Az ékszerek mérete gyakran az életkorral növekedett: az idősebb nők hordták a legnagyobb és legnehezebb darabokat, amelyek akár fél kilogrammot is nyomhattak. 

A Miao népcsoport Kína több régiója mellett Hajnanon is jelentős közösséggel bír. Ők is főként a hegyvidéki területeken élnek, mezőgazdasággal foglalkoznak. Hagyományos zenéjük és táncuk fontos része az ünnepeiknek, és a Miao nők is híresek színes, hímzett ruháikról és gondosan megmunkált ezüst ékszereikről.

Újkeletű kávékultúra 

Hajnan vulkanikus eredete nemcsak geológiai érdekesség, hanem a tartomány gazdasági fejlődésének is meghatározója: a trópusi-szubtrópusi éghajlat és a termékeny vulkanikus talaj kedvez az egzotikus gyümölcsök termesztésének. A kávé az 1950-es években honosodott meg a szigeten, amikor a kínai kormány kísérleti ültetvényeket hozott létre Xinglongban. Azóta bebizonyosodott, hogy a kávécserje kedveli az itteni talajviszonyokat, így a régióban kiváló minőségű arabica és robusta kávét termesztenek.

Az utóbbi években a helyi kávéipar egyre nagyobb figyelmet kap, és Hajnan célja, hogy a kínai kávépiac egyik meghatározó szereplője legyen.

A kávéfeldolgozás folyamatába, a különböző kávéfajták eltérő karakterébe kóstolhattunk bele a 2020-ban Xinglongban alapított M1 Coffee Dream Factoryban, amely egyfelől a helyi kávétermesztési kultúrára épülő interaktív turisztikai bemutatóhely, másfelől kereskedelmi vállalatként arra törekszik, hogy a Hajnan Szabadkereskedelmi Kikötő vámmentes politikáját kihasználva globális kávékereskedelmi központtá tegye a szigetet. 

Kincsek a tengerfenékről

Nehéz rangsorolni a hajnani élményeket, de számomra a Tanmen városában épült Dél-kínai tenger Múzeum régészeti kiállítása ott van az élbolyban. A hatalmas múzeumot 2018-ban nyitották meg, hogy mintegy 70 ezer különböző tárgyon keresztül megismertessék a látogatókkal a Dél-kínai-tenger történelmét, ökológiáját és kulturális jelentőségét. 

2022-ben két Ming-dinasztia kori hajóroncsot fedeztek fel a Dél-kínai-tengerben, 1500 méteres mélységben. A régészeti feltárások során több mint 900 leletet hoztak a felszínre, amelyek a tengeri kereskedelem és a Selyemút tengeri útvonalának történetét gazdagítják. 

Az egyik legizgalmasabb kiállítás ezeket a hajóroncsokat, az ott talált tárgyakat és a régészeti kutatások folyamatát mutatja be. Mintha egy időkapszulába lépnénk: megnézhetjük a tengerfenékről előkerült törékeny szépségű, kék-fehér mintázatú Ming-kori porcelánokat; a Fahua porcelánokat, ezek ritka, színes mázú kerámiák, amelyek a Ming-dinasztia közepén készültek; vagy az ébenfa rakományt – az egyik hajóroncs ugyanis nagy mennyiségű ébenfát szállított, amely a korabeli importkereskedelem fontos része volt.

Hajkou, a főváros 

Délen kezdtük, északon fejeztük be az utazást: Hajnan pezsgő, modern, toronyházakkal zsúfolt fővárosában, Hajkouban köszöntünk el a szigettől. A Nandu folyó torkolatánál épült város eredetileg Hajnan régi adminisztratív központja, Qiongshan kikötővárosaként szolgált. A Ming-dinasztia idején katonai bázisként is működött, majd a 20. században lett önálló város. A gyorsan fejlődő, saját iparral, nemzetközi repülőtérrel és gyorsvasúti összeköttetéssel rendelkező Hajkou ma fontos szerepet játszik a Hajnan Szabadkereskedelmi Kikötő programban, de a város életében a turizmus is egyre hangsúlyosabb.

Látványosságai között az útikalauzok megemlítik a Ming- és Qing-dinasztiák idejéből származó Öt úr templomát; a több mint két és fél kilométer hosszú, esténként díszesen kivilágított Hajkou Century hidat, amely összeköti a város különböző részeit; valamint a történelmi Qilou negyedet.

A hazaút előtti egyetlen szabad délelőttünket ebben a különleges atmoszférájú városrészben töltöttük. A nevében szereplő „qilou” szó azt az építészeti stílust jelöli, amely a 19. század végén, a 20. század elején vált népszerűvé Dél-Kínában. Ötvözi a hagyományos kínai és a nyugati építészeti elemeket, elsősorban az Edward-kori és a neoklasszikus stílusból merítve. Az óvárosi utcák épületei két-négy emeletesek, az alsó szintet üzletek foglalják el, míg fent lakások vannak a járókelőknek árnyékot adó erkélyekkel. Az angolul Qilou Old Streetként ismert hajkoui óvárosban egymást érik a kávézók, éttermek, kézműves boltok – ebben a hangulatos negyedben vettünk búcsút Hajnantól, Kína egyik legígéretesebb nyaralószigetétől.