Francois Hollande államfő a múlt csütörtöki, legalább 84 áldozatot követelő nizzai terrortámadást követően jelentette be, hogy a november 13-i párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbításáról döntött.

Az eddig négy alkalommal meghosszabbított intézkedés keretében a hatóságoknak különleges jogosítványuk van a biztonság fenntartása érdekében, egyebek mellett házi őrizetben tarthatnak olyan embereket, akikről a közrendre megzavarását feltételezik.

A keddi kormányülésen bemutatott törvénytervezetet este vitatja meg a nemzetgyűlés, az ellenzéki többségű szenátus elé szerdán kerül a szöveg.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy vezette jobbközép Köztársaságiak hétfő este egy tíz pontból álló javaslatcsomagot tettek közzé a terrorellenes intézkedések megszigorítására. Ezek között kérik a rendkívüli állapot hat hónapos meghosszabbítását 2017 januárig, s a kormány válaszától tették függővé a törvénytervezet támogatását.

Az ellenzék az elmúlt öt napban azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem tett eleget a terrortámadások megfékezése érdekében, ezért a nizzai merénylet kivizsgálására egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is szorgalmazzák.

"A kormány szövege három hónapot javasol, a parlamenti csoport hat hónapot, nincs akadálya, hogy megvizsgáljuk ezt a javaslatot" - mondta kedden Manuel Valls miniszterelnök a kormányzó szocialisták frakciójával történt egyeztetést követően.

Stéphane Le Foll kormányszóvivő a keddi rendkívüli kormányülést követően elmondta, hogy megvizsgálták az ellenzéki javaslatokat annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb támogatottságot élvezzen a törvényjavaslat.

Francois Hollande nyitottnak mutatkozott a féléves hosszabbítást támogatni, de bizonyos korlátokat szabott. "Mindent megteszünk a franciák védelmében, de mindennek a jogállam, a köztársasági értékek és a demokrácia keretein belül kell megvalósulnia" - idézte az elnököt a kormányszóvivő.

A kormány tervezete alapján ismét lehetőség lesz a bírói engedély nélküli házkutatásokra és az azok során lefoglalt informatikai eszközökben talált adatok feldolgozására, ahogy azt az ellenzék is kérte. Ez utóbbi intézkedés a legutóbbi hosszabbításkor kikerült a törvényből.

Heves vita várható ugyanakkor a jobboldal azon javaslata körül, amely megelőző jelleggel azon emberek elzárását kezdeményezné, akiknek a titkosszolgálati megfigyelések alapján radikális kapcsolatai lehetnek. Mintegy 11 ezer ilyen ember szerepel a titkosszolgálati nyilvántartásban. Elemzők szerint azonban csak egy gyanú alapján az alkotmány alapján erre nincs lehetőség.

A rendkívüli állapot meghosszabbítása egyébként nem élvez teljes politikai támogatottságot, az ellenzők szerint nem elég hatékony és sérti az alapjogokat. A 2015 januárban és novemberben elkövetett merényleteket vizsgáló parlamenti bizottság július elején nyilvánosságra hozott jelentésében is kétségeit fejezte ki az intézkedés értelmét illetően. Georges Fenech, a bizottság jobboldali elnöke és a Sébastien Pietrasanta szocialista jelentéstevő megállapította, hogy a 130 áldozatot követelő tavaly november 13-i merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapotnak és a hadsereg mozgósításának a terrorkészültségben csak "korlátozott hatásai" vannak. A Le Monde című napilap összesítése szerint a november óta tartó rendkívüli állapot keretében végrehajtott több mint 3 ezer házkutatás nyomán alig öt esetben indult terrorgyanú miatt eljárás.