A Cherabin Anglia és Törökország között hajózott a Levant Company megbízásából mielőtt - zsúfolásig megrakva áruval - egy viharban elsüllyedt 1603-ban. Csakhogy a békés kép mögött egy terrorista hajó rejtezett, amely az angol udvar jóváhagyásával lecsaphatott más nemzetek, mindenekelőtt spanyolok hajóira. A Cherabin egyike volt annak a 70 „állami” kalózhajónak, amely mintegy 97 000 fontnyi vagyont rabolt I. Erzsébet uralkodása alatt. Jóval többet, mint a magán kalózhajók együttvéve.

A zsákmányt elosztották a gazdag hajótulajdonosok és az udvar között, amely egyszerűen a győztesnek járó adóként kezelte a dolgot. A Cherabin az Azori-szigeteknél 2000 font értékben rabolt cukrot, gyömbért, bőrt, és egyéb egzotikus árut spanyol kereskedőktől, akiket Erzsébet hadi ellenfeleknek tekintett, noha formálisan nem áll háborúban velük. Gustav Milne, a University College London munkatársa, kutatásvezető a Daily Mailnek elmondta, nem teljesen bizonyosak abban, hogy a kutatók által Gresham hajónak elnevezett,a Temze fenekén talált roncs azonos a Cherabinnal, de a hasonlóság eléggé meggyőző.

A méret és a kor megegyezik, mindkettő fel volt fegyverezve és egyiknek sincs vitorlája vagy kormánylapátja. Forrásokból tudjuk, hogy a Cherabin a számára végzetes viharban elvesztette kormánylapátját, vitorláit és sodródott, amíg el nem süllyedt. Ez a hajó is nagyon furcsa helyzetben fekszik a folyó mélyén. Szinte teljesen bizonyos, hogy valójában ez a Cherabin – mondta Milne. A hajót eredetileg Wellington hercegének emberei fedezték fel az 1840-esévekben, majd elfelejtődött, míg 2003-ban újra rá nem akadtak.

Akkor a vizsgálatokból kiderült, hogy egy felfegyverzett, 16. századi kereskedelmi hajóról van szó, amely 160 tonna súlyú, 24,5 méter hosszú, 7,5 méter széles volt. Az azonosítatlan hajót Greshamnek nevezték el Sir Thomas Gresham kereskedő, a londoni tőzsde alapítója (1565) után, akinek neve kezdőbetűit megtalálták az egyik fegyveren. Most kiemelik a maradványokat.

Karosszékben

I. Erzsébet tengeri kutyái, valójában kalandor kalózok engedéllyel támadhattak 1560 és 1605 között spanyol hajókra, akik távoli földrészek drága egzotikus áruit szállították. Kifosztották azokat, a tengerészeket megölték. Formálisan nem álltak háborúban a spanyolokkal, de a királynő ellenségként kezelte őket, és így gyengítette erejüket, illetve tette szert vagyonra. Más nemzetek hajóira nem támadhattak (engedéllyel), ebben különböztek az átlagos kalózoktól. A Tengeri kutyák - Francis Drake, John Hawkins, Walter Raleigh, Thomas Cavendish, Humphrey Gilbert, Martin Frobisher – katonaként is szolgálták a királynőt, részt vettek például a spanyol armada 1588. évi támadásának elhárításában.