A világ lassan újraindul a pandémia lecsengésével, ami magával vonja a nemzetközi turizmus fokozatos újraindulását is. Már a járvány előtt is egyre inkább előtérbe került az etikus turizmus fogalma, ami napjainkban aktuálisabb, mint valaha.

Ennek bemutatásáért három magyar utazó, Csapó András, Majoros Kinga és Mátai András nem mindennapi kalandra vállalkozott: dokumentumfilmet forgattak a Délkelet-Ázsiában a turizmusban kizsákmányolt elefántokról, akiknek valódi, sokszor szenvedésekkel teli élete a turisták előtt rejtve van. A végeredményt pedig most a nagyközönség is szabadon megtekintheti online egy héten át.

“Azért döntöttünk amellett, hogy az elefántokról készítsünk filmet, mert mind a hárman rengetegszer találkoztunk különféle turistacsalogató programmal utazásaink során, amelyek egyértelműen a látogatók és nem az állatok érdekeit tartották szem előtt. Ennek egyik leglátványosabb példája az elefántok helyzete Délkelet-Ázsiában. Bízunk abban, hogy a filmünkkel nem csak az elefántok, de az összes többi a turizmus által kihasznált állat jólétében változást tudunk hozni.”, indokolja a témaválasztást Csapó András.

A csapat 2019-ben indult útnak, és utazásuk során 3 elefántparkot jártak végig. A tervük az volt, hogy egy olyan délkelet-ázsiai túrán keresztül mutassák be az elefántok sokszor keserves mindennapjait, amit az átlag turista követ. Az ilyen túrákon sokszor alkalom nyílik arra, hogy az ember kapcsolatba kerüljön ezekkel a varázslatos és békés óriásokkal. Miközben ki ne tudna ellenállni annak, hogy elkészüljön egy like-özönt hozó, kedves kép egy elefánttal? De mi egy ilyen képnek az ára? Hogyan tartják ezeket az állatokat? A gondozók hogyan készítik fel, tanítják meg azokat a vicces és aranyos trükköket az elefántoknak? A válaszokhoz a vidám szelfik mögé kell néznünk.

Az ember és az elefánt kapcsolata évezredekre nyúlik vissza Délkelet-Ázsiában. A múlt században a fogságban tartott elefántok haszonállatként funkcionáltak, főleg építkezéseken és fakitermelésben használták őket, azonban ez az elmúlt évtizedekben a tömeges turizmus következtében megváltozott. A felfutó tömeg-turizmusnak köszönhetően a helyiek új bevételi forrást fedeztek fel az elefántokban: megjelentek az elefántos programok, amelyeken a turisták fizikai kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az állatokkal - például “meglovagolhatják” őket és elkészülhetnek a már említett hőn áhított képek is Instára. Azonban ennek ára van.

Az elefántokat pár hetes, hónapos korukban választják el az anyjuktól, majd megkezdődik a betörés folyamata. Ilyenkor szellemi és fizikai kényszert alkalmazva lerombolják az állatok természetes ösztöneit, kitartását, hogy végérvényesen megtörjék őket, hogy azután automatikusan, gép módjára csinálják azokat a turistacsalogató trükköket, amiket majd a piacokon a járókelőknek, az elefánt showk-on a nézőknek mutogatnak hatalmas bevételeket termelve a gazdáiknak.

Vannak úgynevezett etikus elefántparkok is annak köszönhetően, hogy egyre inkább felmerültek az etikai aggályok a klasszikus show-k és lovaglások kapcsán. A film két ilyen parkot is bemutat, amik pozitív csalódást okoztak az alkotóknak.

Sangdeaun “Lek” Chailert egyike a világ 6 legbefolyásosabb női állatvédőinek, aki nem egyszer életét kockáztatva védelmezte szeretett elefántjait. Az elmúlt évtizedekben már több mint 200 elefántot mentett meg. Munkássága elismeréseként a Forbes magazin Ázsia hősének nevezete. 

A csapat Lek segítségével mélyebb betekintést nyer a negatív jelenség mögött meghúzódó valódi okokra, és arra is választ kap, hogy utazóként döntéseinkkel mit tehetünk azért, hogy ne támogassuk tovább az elefántok és más vadállatok kizsákmányolását.