hirdetés
hirdetés

Cseppköveket is rejt az újranyitott érseki pincerendszer

A húsvétkor ismét megnyílt föld alatti rendszert az ország 7 legérdekesebb építészeti emléke közé sorolják.

hirdetés

Az Egri Főegyházmegye közleménye szerint nagycsütörtökön 9 órától ünnepi szentmisére, olajszentelésre gyűltek össze a székesegyházban az Egri Főegyházmegye papjai, a hívek és azok a fiatalok, akik az idén lesznek bérmálkozók. Az ez alkalommal még csak nekik szervezett, ám hétfőtől minden érdeklődő számára elérhető 40 perces vezetett sétán bemutatták az érseki pincerendszert - írja az MTI.

A vendégek megkóstolhatják majd az Egri Érsek Bora címmel elismert borokat, a fiataloknak pedig szőlőlevet kínálnak. A résztvevők a misebor, az eucharisztia jelentőségét is megismerhetik az érseki pincerendszer bejárása során. A sétára az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban lehet jegyet váltani. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az érseki pincerendszert ténylegesen tavaly decemberben adta az Egri Főegyházmegye birtokába a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A létesítmény a jövőben az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközponttal szerves egységben hitéleti, turisztikai és kulturális célokat szolgál.

Miután 1687-ben a törökök elhagyták Egert, a visszatérő Fenessy György püspök a várban található régi gótikus palota helyreállíttatása helyett vásárolt két építési telket a városban és új palotát építtetett. Az építőanyagként használt riolit tufát a palota mögötti, illetve alatti domboldalból termelték ki. Így mire elkészült az épület, egy hatalmas, 4 kilométer hosszú pincerendszer is kialakult, mely a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig kanyargott a város alatt. Szükség is volt a pincére, hiszen ebben tárolták a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek boraiból származó egyházi dézsma, vagy más néven tized - évente 10-13 millió liter bor - egy részét.

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyessé vált. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték. Miután azonban nedvesség ellen nem szigetelték, mind a mai napig átszivárog a betonon a talajvíz, amely a tufából kimosott mészkőből cseppkőszerű mészképződményeket alakított ki a falakon. Ennek is köszönhetően 2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolta.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai