Miért nem működik a plázákban a wifi?

A gond a legtöbb esetben az, hogy az épület tulajdonosai nem ipari WLAN hálózatot telepítenek, hanem úgynevezett „soho” eszközökkel oldják meg a kérdést, azok pedig nem bírják a terhelést.A legnagyobb különbséget az ipari és a kereskedelmi WLAN hálózatok között talán a szépség és a szörnyeteg példájával lehetne megragadni.

A kereskedelmi felhasználásra készült eszközök ugyanis a design oltárán sokszor feláldozzák a tartósságot, vagy az erőt, ami persze a másik oldalon, az ipari hálózatokban robosztus, hatvan-hetven méterre, több polcsoron is átsugárzó dobozszörnyekben nyilvánul meg. A bevásárlóközpontokban az álmennyezet alá gond nélkül el lehetne rejteni bármit, vagyis ez a része megoldható lenne, de a képlet természetesen nem ilyen egyszerű.

Fontos a kialakítás

Ahhoz ugyanis, hogy igazán használható, ipari WLAN hálózatunk legyen, tervezni kell. Van az a módszer, amikor körbesétálunk az épületben, méréseket végzünk, majd random rábökünk a tervrajz egyes helyeire ott elhelyezve a jelek sugárzására készült, úgynevezett access pointokat, de lehet ezt sokkal tudományosabban is csinálni.

– Nálunk ez a folyamat egy szoftver segítségével zajlik. Felépítjük az épület pontos, virtuális mását, betápláljuk az összes anyag jellemzőjét, hogy hány eszközzel dolgozunk, hogy mi lesz a feladat, amit el kell látni, és hagyjuk dolgozni. Miután elkészültünk, egy minden részletre kiterjedő analízist kapunk, így nem érhet meglepetés bennünket a rendszer telepítését követően – mondta el Pintér László, az IBCS Hungary rendszermérnöke.

Biztonságosabb és okosabb is

Amellett természetesen, hogy sokkal többet bírnak az ipari hálózatok, egyben biztonságosabbak és okosabbak is. Gondoljunk csak bele, hogy egy nyílt wifi hálózat esetén mennyi biztonsági kockázattal kell számolnunk, ha valaki nem tiszta szándékkal feltöri azt. Az ipari hálózatok ebben is jobban teljesítenek, hiszen a Motorolának például van olyan rendszere, ami 200 féle támadástípust képes felismerni és védekezni ellenük.

– Az ipari hálózatok mindemellett pedig azért is hasznosabbak ilyen területeken, mivel akár önmaguk javítására is képesek. Van például egy olyan megoldásunk, aminek köszönhetően az access pointok folyamatosan vizsgálják a környezetüket. Ha interferenciát észlelnek, automatikusan csatornát váltanak, de azt is képesek érzékelni, ha egy access point a közelükben meghibásodik, ebben az esetben részben, vagy egészben automatikusan átveszik a szerepét, így nincs kiesés a hálózatban – emelte ki Pintér László.

Akkor miért nem használják?

Biztonságosabb is, okosabb is, ráadásul 24 órás működésre van tervezve. Akár a mínusz harminc-negyven fokos, hűtőházi hideget, a port, a nedvességet is bírja hosszú távon, ráadásul több ember kiszolgálására is képes. Mégis, a legtöbb esetben inkább az olcsóbbnak tűnő, kereskedelmi felhasználásra tervezett eszközöket választják. Miért? Nagy valószínűséggel, mivel nem hosszú távon gondolkodnak és terveznek, hanem megelégszenek a rövid távú költségcsökkentéssel.

Rövid távú, és nem is feltétlenül helyesen megítélt, hiszen ipari hálózatot is lehet terveztetni és kivitelezni két- háromszázezer forintból, ráadásul, ha már kész van, a legtöbb esetben abszolút nem kell vele törődni. Persze egy nagy hálózat kialakítása költségesebb, de hosszú távon behozza az árát, mivel hosszú évekig működnek minimális javítással. A legtöbb esetben csak azért kell őket lecserélni, mivel az EU szabványt módosított közben, és már nem lehet kapni hozzájuk alkatrészt, vagy szoftveres támogatást.

Lesz nekünk valaha működő nyilvános wifi hálózatunk?

Egy apró szemléletváltás a kulcs, és a válasz egyértelműen igen. Válasszunk a helyszínnek és a feladatnak megfelelő eszközöket, a nyilvános helyszínekre ipari WLAN hálózatot, így talán pár év múlva Magyarországon is elérhetjük azt, hogy stabil és használható wifit kapunk a kórházakban, iskolákban, hotelekben, bevásárlóközpontokban, de akár még az utcákon is.