A hit a legdrágább termék

A nyugati civilizációban egyre nagyobb igény mutatkozik a spiritualitás iránt, ráadásul a mai kor embere hajlandó és képes is egyre több pénzt költeni az önkiteljesítésre, önmegvalósításra, öngyógyításra, miközben a boldogság elérését gyakran távol az otthonától keresi. Most induló cikksorozatunkban a spirituális turizmus hátterét igyekszünk bemutatni, és annak egyik első hazai képviselőjével ismerkedünk meg.

A materializmus válságával és a történelmi egyházak részleges hitelvesztésével egyre többen fordulnak az alternatív egyházak, a keleti vallásfilozófiák és a spirituális, ezoterikus tanok felé a jóléti társadalmakban. A nyugati civilizáció új keletű „boldogságvallásai” az egyén útkeresését, boldogulását, evilági kiteljesedését hirdetik.

A statisztikák szerint leginkább a nők fogékonyak az új ideára. A világ vezető női magazinja, a Cosmopolitan néhány éve spirituális szerkesztőt is foglalkoztat, alkalmazkodva olvasói igényeihez, akik egyre több cikket szeretnének olvasni a témában. Egy közelmúltban végzett felmérés alapján a brit nők évi 670 millió fontot – csaknem 230 milliárd forintot(!) – költenek olyan alternatív és spirituális terápiákra, mint a reiki, a jóga vagy a gyógyító kristályok. Egyes szakemberek szerint a hit és a spiritualitás napjaink legújabb és legdrágább árucikke.

Vevő minden korosztály

A Calgary Egyetem professzora, dr. Simon Hudson tavaly év végén megjelent tanulmányában a spirituális megismerésre való törekvést is felsorolja a tíz nemzetközi fogyasztói viselkedés között, amelyek a következő években világszerte intenzíven alakítják majd a turizmus-vendéglátás iparágát. A szakember szerint már most érzékelhető a vallási turizmus megújulása és felfutása, valamint a növekvő igény, hogy az utasok szakrális élményekkel és ismeretekkel is gazdagodjanak vakációjuk során. A Travel Industry Association of America (TIA) nevű turisztikai szakmai szervezet reprezentatív felmérésében az 1500 megkérdezett amerikai negyede válaszolta, hogy érdeklődik a spirituális üdülések iránt, amelyek egyenlő arányban bizonyultak vonzónak a 18–34, a 35–54 és az 55 év feletti korosztály számára. A növekvő keresletet látva az USA-ban egyre több utazásszervező igyekszik magának kihasítani egy-egy szeletet az amerikai vallási turizmus 21 milliárd dolláros tortájából.

A jógától El Caminóig

 A terület szakértői úgy vélik, hogy a szélesebb értelemben vett vallási turizmus – vagyis a spirituális turizmus – napjaink leggyorsabban fejlődő turisztikai ága. Nem könnyű számszerűsíteni a benne rejlő potenciált, hiszen évről évre újabb területeket ölel fel ez a termék. A legkülönfélébb programok tartoznak ide a jóga- és meditációs táboroktól, az Ájurvéda őshazájába, a dél-indiai Keralába tett utazásoktól kezdve a metafizikai vizsgálódásokat, az asztrológiát és az ősi rítusokat középpontba állító kalandtúrákon és a vallási meggyőződést nélkülöző, önismereti zarándoklatokon (Camino de Santiago, Kába-kő, Csíksomlyó) át a szent helyek (az angliai Stonehenge, a perui Machu Picchu) vagy az alternatív gyógymódokat, önfejlesztő terápiákat kínáló, a modernkor templomainak is tekinthető spaközpontok felkereséséig.

Jól költ, és sokáig marad

A szakemberek arra is rámutatnak, hogy míg egy évtizede a spirituális utak résztvevői a kispénzű, hátizsákos turisták voltak, ma a felső- és középosztálybeliek divatos kikapcsolódási formája ez, akik úgy szeretnék járni lelki és szellemi útjukat, hogy lehetőleg ne kelljen alább adni megszokott kényelmükből. (Kivételt képeznek ezalól a zarándoklatok és a speciális kalandtúrák.) Ázsiában és a Közel-Keleten az egyre szélesedő középosztály ma már luxushotelekbe vonul el, hogy meditációs kurzusokon és zenés szertartásokon vegyen részt. A modern vallási turistára az is jellemző, hogy hosszú ideig tartózkodik az adott desztinációban, és magas fajlagos költéséhez az is hozzájárul, hogy kegytárgyakat, kulturális tárgyakat vásárol.

A desztinációk közül egyre többen igyekeznek részesedni a spirituális turizmus forgalmából, hiszen szinte bárhol lehet találni olyan vonzerőt, amely turisztikai termékké kovácsolható. India elsősorban abból profitál, hogy a buddhizmus, a hinduizmus, valamint az ájurvédikus gyógyítás mind divatosabbá válik a nyugati társadalmakban. Ciprus a keresztény örökséget váltja idegenforgalmi bevételre, Mexikó a misztikus maja templomokból alkot kultuszt, az USA egyik állama, Új-Mexikó pedig fél évtizede meghirdette idegenforgalmi kampányévét „A varázslat esszenciája” címmel, amelyben az őslakosok hagyományait, kultúráját gyúrta turisztikai termékké. Az arizonai Sedona a területén húzódó, gyógyító erejű földsugárzás hírével csalogatja a vendégeket a világ legkülönbözőbb pontjairól.

Az első magyar iroda

A Föld energiavonalai mentén (Leivonalak vagy sárkányösvények) elhelyezkedő helyszínekre szervezi szakrális útjait Magyarország első spirituális utazási irodája, a budapesti Golden Roads is. Az ezredfordulón alapított cég ügyvezetője az első években még csak kulturális körutazásokkal foglalkozott, de az ügyvezető, Cseh Csilla az indulás óta folyamatosan készül spirituális programokat felölelő árualap kialakítására. Évekkel ezelőtt az akkori jordániai charterláncra építve a sivatagba és Petrába, majd tavaly az egyiptomi piramisokhoz és a Nílus mentén sorakozó ókori szentélyekhez, valamint a perui szent helyekre utaztattak. Tavalyi programjaik iránt várakozáson felüli érdeklődés mutatkozott, a csoportokat főként 45–50 év körüli értelmiségiek, természetgyógyászok alkották.

Kérdésünkre, miért tartott hét évig, mire elindult az első egyiptomi és perui csoport, így felelt az ügyvezető: „Talán most érett meg rá a magyar piac. Lassan már elviselhetetlenül sok a civilizációs ártalom körülöttünk, keressük a kiutat és a nyugalmat, a stresszmentes életet, többek között az önismeret és a világ spirituális megismerése útján. Nekem sem ment egyik napról a másikra összeállítani az árualapot, ugyanis nehéz külföldi partnereket találni ezekhez az utakhoz. A hagyományos turisztikai seregszemlék, például a londoni WTM vásár sem igazán bizonyult alkalmasnak arra, hogy igényeinknek megfelelő partnerirodát találjak. Ha nem közreműködöm aktívan a nemzetközi spirituális szcénában, hét év előkészület után sem tudtam volna elindítani a programokat. Itt találtam meg ugyanis azokat a kulcsembereket (természetgyógyászok, tanítók, meditációs vezetők, terapeuták, sámánok, táltosok), akik nélkülözhetetlenek útjaink lebonyolításához.”

Szeretet, beavatás, holisztika

Cseh Csilla hangsúlyozta, számukra a spirituális turizmus nem adott valláshoz kapcsolódik. Inkább sajátos hithez kötődik, amelynek lényege a szeretet és a világ vallásainak tiszteletben tartása. Leszögezi azt is, hogy az úti cél kiválasztásánál sosem annak jövedelmezőségét vizsgálja, hanem aszerint dönt, azok mennyire vonzzák, milyen mértékben kerül kapcsolatba velük, milyenek ott a Föld kisugárzásai, mennyire hatnak ma is a történelem energiái. A programok lebonyolításában pedig arra törekszik, hogy az utas mindig többet tapasztaljon az őt körülvevő világból, mint egy hagyományos társasúton. A helyszíneken az ősi csillagászatról, történelemről, hagyományokról szóló többletinformációkkal látják el az utast, és meditációval, beavatási szertartásokkal, ősi rituálékkal segítik elmélyedését. Belföldön is szerveznek holisztikus táborokat, amelyek során a testelhagyás élményével, a lelki és testi megtisztulással ismertetik meg a közönséget.

Programjaik jellemzője az is, hogy szervesen kapcsolódnak az anyatermészethez, és gyakran olyan népekhez kalauzolnak el, amelyek még ma is közelségben és harmóniában élnek a környezettel. „Peruban az őslakosok körében minden program azzal kezdődik, hogy engedélyt kérünk a természettől, hogy bepillantást nyerhessünk titkaiba, és köszönetünket fejezzük ki ezért. Jordániában pedig beduinok kalauzolnak bennünket, akik megosztják velünk ősi hagyományaikat, szokásaikat” – mesélte az ügyvezető.

Hazánknak a szívcsakra hozhat pénzt

Cseh Csilla bizakodó, és úgy látja, idén is meglesz a létszám egy-két perui körút, számos egyiptomi meditációs hosszú hétvége, valamint nílusi hajóút indításához, sőt, a februártól üzemelő Sharm el-Sheik–Aqaba charterlánc újra alkalmat kínál korábban népszerű jordániai programjuk szervezéséhez. A 2008-as nyári árualap Görögországgal is bővül: Sarti tengerpartjára szerveznek egyhetes, buszos önfejlesztő táborokat elő- és utószezonban, amikor a résztvevők sámánokkal, táltosdobosokkal és kristálykoponyákkal ismerkedhetnek. Az utóbbiakról úgy tartják, hogy a világ különböző pontjain rejtve őrzött, több ezer éves darabjaik fontos információkat tartalmaznak az emberiség eredetéről és a világegyetem rejtélyeiről. Tavaszra és őszre már teljes a létszám egy-egy 50 fős csoportra hazánkból, és erősödik az érdeklődés külföldről is. Az ügyvezető nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően amerikai, skót és holland szervezők is igényt tartanak a Golden Roads szolgáltatásaira. Peruba is utaznak velük külföldi csoportok, és a beutaztatás is körvonalazódik már. Angliából annak az utazási irodának a brit csoportjait hozzák majd el hazánkba, amely az angliai gabonakörökhöz szervez utakat. Egyelőre még csak készül a program, de az már biztos, hogy a budapesti városnézés és a víz energiái miatt kihagyhatatlan állomásnak ígérkező Balaton mellett a magyarság szakrális helyszíneire, például a Pilisbe kalauzolják el a látogatókat. Magyarország számára éppen a Pilis, azon belül is Dobogókő lehet a valutára váltható spirituális vonzerő, amelyről a XIV. dalai láma is úgy tartja, hogy a Föld szívcsakrájának ad otthont. A Golden Roads tervezett úti céljai között szerepelnek a magyarság szent helyei és zarándokhelyei Erdélyben, például Csíksomlyó, a Szent Grál titkait őrző Skócia, továbbá Dél-Afrika, ahogy Cseh Csilla fogalmaz, az emberiség bölcsője, egyben szülőhazája is, ezért fontosnak tartja, hogy megismertesse az emberekkel az ott élő, a szellemvilággal kapcsolatban álló törzsi gyógyítók, úgynevezett sangoma doktorok munkásságát.

A meggyőződés hajtja

Az ügyvezető kérdésünkre elmondta, nem fél attól, hogy túl sok versenytársa jelenne meg a piacon. Ő azt állítja, nem az üzleti lehetőséget kereste, amikor megnyitotta az irodát, hanem sokkal inkább kiteljesedni szeretett volna, megvalósítani az álmait, és másokkal is megosztani az eszméket, amelyekben hisz. „Ezt nem lehet úgy felfogni, mint egy piaci rést, ahová most egyre jövedelmezőbbnek ígérkezik benyomulni, ezért úgy vélem, az sem elég, ha felkutatunk néhány a témában jártas munkaerőt. Tapasztalatom szerint itt kizárólag az vihet sikerre, ha ebben az utazásszervező maga is hisz. Csak akkor képes szert tenni a vállalkozás sikerét garantáló kapcsolatrendszerre, ha maga is komolyan érdeklődik a spiritualitás dolgai iránt, ettől válnak hitelessé a programjai, ettől képes végigvinni, amit kitalált. Nagy szükségem volt erre a meggyőződésre, hitre a hétévnyi előkészület alatt.” Az iroda egyébként nem is a spirituális utakból, hanem a saját szervezésű egyiptomi és dél-afrikai programjaiból, valamint a viszonteladói tevékenységből tartja fenn magát, és a jövőben sem a szakrális programokból kíván megélni. „Próbálunk alacsony árréssel dolgozni, mert szeretnénk, ha programjaink minél több ember számára válnának elérhetővé, és az azok során szerzett élmények pozitív hatással lennének életükre. Ez egyfajta misszió” – szögezi le. Ezért keresik a kapcsolatot a partnerirodákkal is. Speciális útjaik ára legtöbbször megegyezik a hagyományos tömegturisztikai termékekével. Nílusi hajóútjuk költségeit elsősorban az emeli meg, hogy meditációt szerveznek csak a csoport számára megnyitott piramisban, és az árba beépítettek szinte valamennyi olyan programot, amelyet más tour-operátorok fakultatív kirándulásként kínálnak. A perui körutazás árát pedig csak az növeli, hogy olyan törzsekhez, illetve helyszínekre juttatják el az utast, ahová más szervezett utakon aligha juthatnak el.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.