Biztonságban, de nyitott szemmel Tunéziában
Beszélgetés Pántos György tuniszi magyar nagykövettel.
A március 18-ai tuniszi merénylet megrázta a világ közvéleményét. Mennyire normalizálódott azóta a helyzet a fővárosban?
Visszatért az élet a régi kerékvágásba, az emberek végzik a dolgukat. Mivel demokrácia van, sokszor tüntetés akadályozza a forgalmat, de ez is a mindennapi élet része. A márciusi merénylet színhelyének, a világhírű Bardo Múzeumnak a látogatottsága talán még növekedett is. Mivel a római világ egyik legimpozánsabb kiállítóhelye nem messze fekszik a parlamenttől, így kiemelten őrzik. Itt kell megemlítenem, hogy Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnökének vezetésével április 19-21. között parlamenti delegáció látogatott Tunéziába, s a magyar politikus a helyszínen megkoszorúzta az áldozatok emléktábláját.
A főváros bővelkedik műemlékekben. Más nevezetesség közelében is biztonságban érezheti magát a turista?
A márciusi események után a kormányzat az összes kulturális intézmény fokozott védelméről döntött, s a turisztikai zónák biztonságára külön ügyelnek. Meg kell jegyezni, hogy e területekre korábban is nyomatékosan odafigyeltek.
A tunéziaiak is optimistán látják az idegenforgalmi szezont?
A derűlátás természetesen pártállástól is függ. Az itt működő külképviseletektől és turisztikai hivataltól kapott információk alapján a sajnálatos merénylet után némileg csökkentek ugyan a foglalások, s ezzel a beutazások száma is. Viszont optimizmusra adhat okot, hogy a főszezonra folyamatosan növekednek a jelentkezések. Ez jellemző az észak-keleti üdülőterületekre és Djerba-szigetére egyaránt.
Az ország nagyon népszerű a magyar turisták körében. Mégis milyen aktuális tanácsokkal látná el a Tunéziába készülőket?
A böjti hónap, a Ramadán június 18-án idén együtt indul a főszezonnal, így mindenkinek tanácsolom, hogy figyeljen a viselkedési normákra. Ha lehet – a szállodán kívül – ne étkezzen senki, s nyilvános helyen még este se fogyasszon szeszesitalt! A déli körzetek, és az észak-nyugati határrégió fenyegetettsége továbbra is változatlan, s noha a helyi hatóságok mindent megtesznek a rend fenntartásáért, turistáink helyesen teszik, ha elolvassák honlapunkon tanácsainkat. Az egyéni utazást továbbra sem javasolunk, ha mégis saját maguk szervezik meg útjukat, mindenképpen regisztráljanak a konzulátuson.
Kőből kirakott világ. Ha egy művészetkedvelőknek csupán egy értékes dolgot lehetne megjelölni Tunézia római hagyatékából, akkor minden bizonnyal a mozaikokra esne legtöbbjük választása. Az egykori mértani formákból álló pun mozaikművészetet, a pavimenta punicát a 2. században Afrikában letelepedett görög és egyiptomi mesterek fejlesztették tökélyre. A legszebb alkotásokat a tuniszi Bardo Múzeum rejti, de jelentős gyűjteményeket ismerhetünk meg Sousse-ban, vagy a karthágói múzeumban. „A mezőgazdaságból meggazdagodott római polgárok szívesen áldoztak a művészetekre – avat be a becses darabok keletkezésébe Bannour Noomane történész. – Egyedi bennük, hogy a mitológiai alakok mellett a mindennapi élet: az aratás, a vadászat, a tengeri és szárazföldi állatok is megjelennek a témaválasztásban.” A római csodák mellett a múzeum jelentős ókeresztény gyűjteménnyel rendelkezik.
Az utóbbi években átépített és megújult termekben sétáló idegen visszaforgatva az idő kerekét elmerenghet, milyen is volt a mindennapi élet az „afrikai édenben”.
