Éjszakai horror az állatkertben
Esti állatzajok és zörejek kísértek a zárás utáni állatkerti sétán, és miközben a zöld színű, ékes ősdarazsat szemléltük, azt mesélték nekünk, hogy hogyan használja gazdatestnek a rovar lárvája a csótányt. Az ijesztő élmények mellett aranyos kisállatokkal is várt az esti séta.
Zárás utáni sétára várta az újságírókat február végén a Fővárosi Állat-és Növénykertben Hanga Zoltán szóvivő, hogy vigyék majd hírét annak, van élet az állatkertben zárás után is, és a kíváncsiak meg is nézhetik szakavatott vezetők, tapasztalt állatgondozók segítségével, mit csinálnak éjjel az állatok.
Kéthetente, csütörtök esténként van erre alkalom szervezett esti séták keretében. Március 13-án lesz az idei első esti séta, majd kéthetente csütörtökönként az Állatkert zárása után. A sokféle látnivalóból minden hónapban más-más kerül sorra, így ha valaki többször is szívesen részt venne egy ilyen sétán, minden alkalommal újabb és újabb érdekességeket, rejtett helyeket ismerhet meg.
Az ország első állatkertje
Ahogy Hanga Zoltán mondja, a Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza, 1866. augusztus 9-én a déli harangszóra megnyithatta kapuit Magyarország első állatkertje. Igazgatója ekkor az alapítás eszméjének egyik úttörője, Xántus János volt.
Áll a kislány a dolmányos varjúnál, és mondja neki Devecseri Gábor állatkerti útmutatójából a cinkés verset: „Ez a cinke oly picinke, falevélből van az inge, pókhálóból a szoknyája, makkhéjból a csizmácskája.” Majd a kicsi lánnyal együtt elhagyja az utolsó ember is az állatkertet, jönnek az esti látogatók. Mi pedig vagy harmincan elindulunk az esti sétára, amelyet az Alapítvány a Budapesti Állatkertért, a Magyar Turizmus Zrt. képviselője és Hanga Zoltán kísér, ugyanis ez a program nekik köszönhető.
Ékes ősdarázs, a legnagyobb fenevad
A Rovarházban a kisebb-nagyobb ízeltlábúakat keressük fel, ahol gondozójuk, Papp Tamás mutatja be őket. Megtudjuk, hogy bár a csótányoktól sokan idegenkednek, valójában roppant érdekes állatok, ezt az állatcsoportot is több faj képviseli. A Fővárosi Állat- és Növénykert ízeltlábú-gyűjteménye a fajgazdagság és a tenyésztési eredmények alapján nemzetközi hírűnek számít az állatkerti szakmai körökben. Megnézzük a világszerte ismert Linné-féle óriás botsáskát és az ékes ősdarázst (Ampulex compressa), amely a rovarok világában igazi „horror fenevadnak” számít, mivel petéjüket elkábított csótányokra rakják. A petéből kikelő lárva bemászik a magatehetetlen, de továbbra is élő csótány testébe, majd belülről megeszi, ezután bebábozódik, s a kifejlett ősdarázs a csótány immár teljesen üres kitinvázából mászik elő.
Orrszarvúk és Asha, a kiselefánt
Felkerestük a széles szájú orrszarvúakat – Nati is itt született meg, ő a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot. Megszemléltük, hogy tűri a kíváncsiak seregét az elefántborjú, akinek két évvel ezelőtti világrajövetele nagy eseménynek számított, mert előtte több mint ötven éven át nem volt Budapesten kiselefánt. A születésekor 70-80 kg-os jövevény az elmúlt két évben sokat fejlődött, és most már 940 kilogrammot nyom. Ez ugyan nem kevés, és meg is felel az állat életkorának, de a felnőtt elefántokhoz képest Asha még mindig nagyon kicsi. Angele, az anyaállat, aki elefántmértékkel igen törékeny, filigrán alkatúnak mondható, 2,7 tonnát nyom.
Egy hónapos a zsiráfbébi
Alig vártuk, hogy a zsiráfokhoz érjünk. Az Állatkert történetének harmincadik zsiráfja január 31-én született meg. A jövevény – ahogy a patás állatoknál szokás – néhány órával világra jövetele után már lábra is állt. Születése napján magassága 170 cm volt, az azóta eltelt napok során azonban annyit nőtt, hogy magassága most már meghaladja a 180 cm-t is. A kis zsiráfról már azt is sikerült megállapítani, hogy hím, mi több, nevet is kapott. Az állatgondozók az Ikinya nevet választották a jövevénynek. Ez a név a Kenya legnépesebb etnikai csoportjának számító kikujuk körében a legnépszerűbb, s „egyetlen lépést” jelent. Természetesen mindenki etette őket, és ahogy szokták mondani, tokától-bokáig nyálasak lettünk. Megtudtuk még, hogy lesznek koalák is, de ők még nem láthatók, mert jelenleg karanténban vannak, előreláthatólag március 6-ától, péntektől már megtekintheti őket a nagyközönség.
Az utolsó megállónk a takarmánykonyha volt: megnéztük, mit esznek az állatok, honnan szerzik be a hozzávalót a reggelihez, és láttunk eukaliptuszágat is, amelyet a koalák esznek, és amelyet repülővel messzi tájról hoznak nekik. Sokba kerül az állatok etetése, és a hiedelemmel ellentétben csak a legszebbet kapják mindenből.
Izgalmas volt a séta, még órákat lehetne mesélni róla, hogy például befogadják a sérült állatokat is, hogy bővítik a kertet, és erre még pénz is lesz.
Hanga Zoltán és állatzajok kísértek a kapuig, még megkérdeztem tőle, vegetáriánus-e, a válasz: nem.
