hirdetés

Kibővítik a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének tagsági körét

A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége – mely immáron tíz tagot számlál – április 14-én második alkalommal tartotta meg szakmai napját a budapesti St. George Hotelben, ez a szövetség eddigi egyetlen ötcsillagos kategóriájú kastélyszállodája.

hirdetés

A szakmai fórum legfőbb célja az volt, hogy különböző, sikeresen működő hasznosítási modelleken keresztül valós képet adjon a mai „kastélyhelyzetről” Magyarországon. A szakmai közönség szakemberek beszámolóin keresztül képet kaphatott arról, miként lehet jól működtetni egy kastélyszállodát, miként lehet magántőke bevonásával újjáéleszteni egy történelmi jelentőségű épületet. A találkozót a szövetség évente szeretné megrendezni.

A Szövetségről

A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége tíz, egykoron elhanyagolt, ma újra virágzó kastélyt tud tagjai között az ország különböző területeiről. A szövetség elnöksége azon dolgozik, hogy az úgynevezett kastélyturizmust bevezesse a köztudatba, közelebb hozza ezeket a nagyszerű épületeket, azok történetét a szállóvendégekhez és a potenciális látogatókhoz. A szövetséghez való csatlakozás igen szigorú irányelvek mentén lehetséges, a magas minőségű szolgáltatási színvonalat a szervezet maga ellenőrzi, így a tagságba való tartozás minőségi garanciát is jelent.

2016 a változás éve

Számos változás, fejlesztés történt a szövetség életében. Maghatározó lépésként kibővítik a tagsági kört. Eszerint nem csak kastélyszállodák lehetnek tagok a jövőben, hanem olyan történelmi épületek is, melyekben egyéb szolgáltatásokat végeznek, például rendezvényhelyszínként, múzeumként vagy egészségközpontként funkcionálnak. A fő, hogy bizonyított legyen a létesítmény történelmi háttere és a magas minőség.

Fontos célkitűzés, hogy nyissanak a látogatók felé, széles körben vigyék az épületek jó hírét, és mindenekelőtt a vonzerőt növeljék. A kulturális programok, gasztrotúrák, zenei és képzőművészeti rendezvények izgalmasabbá és érdekesebbé tehetik ezeket az attrakciókat. A tagszállodák hónapról hónapra különleges programokkal fogják várni az érdeklődőket.

Április végére új arculattal jelentkezik a www.kastelyszallodak.hu weboldal, idén év elején pedig elkészült a kastélyszállodák foglalási rendszere. A rendszeren keresztül foglalni lehet egyes tagszállodákba, valamint az egyes hotelek csomagajánlatait is könnyen el lehet érni.

A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége rendezésében 2016. április 15-16-17-én zajlik a „Kastélyszállodák Nyitott Hétvégéje”, a hétvége alkalmából a szövetség tagjai akciókkal készülnek. Azon vendégek, akik 15-ére foglalják szállásukat valamely tagnál, a következő éjszakát ajándékba kapják. Különleges történelmi bemutatók, díjtalan házbemutatók várják az érdeklődőket, ezeken a napokon bárki betérhet ezekbe a csodás kastélyokba látogatóként. Bővebb információ a programról a http://nyitotthetvege.kastelyszallodak.hu/ oldalon olvasható.

Szövetségesekként őrizni a tradíciót, átadni az értéket

Gulyás Eszter, a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének elnöke tartotta a nap első előadását. Mint elmondta, a fórumot hagyományteremtő céllal szervezik, mely jó lehetőséget ad arra, hogy a tagszállodák vezetői találkozzanak, a versenytársak inkább szövetségesekként, egymás támaszaként a közös sikerért dolgozzanak. Hozzátette: ezt a szakmát elhivatottan kell folytatni, egy kastélyszállodára nem ugyanazok a szabályok és működésbeli jellemzők vonatkoznak, mint más típusú szálláshelyekre, többek között igen nagy befektetést igényelnek ezek az épületek.

A szövetség küldetése, hogy az országot behálózóan kastélyturizmust építsen ki, és nyugat-európai mintára járjunk idehaza is kastélyokba. A minőségi szabadidő-eltöltést apró finomságokkal kiegészítve nagyszerű élményt nyújthatnak, de ennek befogadására az embernek meg kell érni. A hazai kastélyturizmusnak még nincs tradíciója, ellenben a nyugati országokkal. Az együttműködés itthon nehézségekbe ütközik, pedig egységes, tervezett marketinggel, kommunikációval minden résztvevő sikeresebbé válhat. Saját fórumon és értékesítési csatornán keresztül jobban el lehet érni a vendéget. A Historic Hotels Europe első kelet-európai tagjaként a szövetség szállodái kikerülnek a nemzetközi piacra egy foglalási rendszerben.

A gyulai Almásy Kastélyban végbement fejlesztésekről Dombi Ildikó beszélt. A kastély közel 300 éves működése során mindig a kultúraközvetítés volt a legfőbb célja. Európai uniós forrásból modern interpretációs elemekkel kiegészülve nagyszerű látogatóközpont alakult. Az akár négy órás barangolást interaktív felületek és számos installáció színesíti. Gyula és a kastély több napos tartózkodásra és visszatérésre csábít.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. kulturális szerepvállalásáról, a tradícióról Krámlik Attila PR-manager számolt be. A „Herend a kastélyban” elnevezésű vándorkiállítás során a herendi porcelán körbejárta a legszebb magyar kastélyokat. Közel egy év alatt tizenkét kastélyban és kastélyszállodában mutatták be az adott korszak porcelánjait, sokszor a helyszínre szabva. A vándorkiállítást kiterjesztették a történelmi Magyarország területére is, mindenhol hatalmas érdeklődést váltottak ki a műremekek, kiváltképp Szlovákiában.

2018-ban különleges látványossággal fog bővülni a Tisza-tó térsége, ugyanis akkorra tervezik a Graefl Major/Kétútköz megnyitását. Szerencsés Györgyi prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben az ökoturizmus mellett nagy igény mutatkozik a magas kultúra iránt. A 110 éves, a szecesszió stílusjegyeit magán viselő, rossz állapotban lévő épületet önerőből vásárolták meg, a több százmilliós tatarozási munkálatok a Műemlékvédelem felügyelete alatt zajlanak jelenleg, az épület még nem műemlék, de a tulajdonosok tervei szerint néhány év alatt azzá válhat. A kastélyhotel megközelítőleg 40 fő szállóvendég fogadására lesz alkalmas. A kastély egy korhűen felépített majorság részét képezi majd, a cél egy önellátáson alapuló ökogazdaság létrehozása, mely keretében a vendégek megismerkedhetnek a növénytermesztéssel, állattartással.

A Gödöllői Királyi Kastély megújulásáról Gönczi Tibor ügyvezető igazgató mesélt. Az 1996-ban megnyitott kastély az utóbbi években folyamatosan meg-megújul. A gazdag kiállítási anyag, az épület és annak egykori lakóinak története a tavalyi évben 160.000 múzeumlátogatót vonzott, több ezer gyermek vett részt múzeumpedagógiai foglalkozáson. A kastély óriási pénzösszegeket emészt fel, a bevételek növeléséhez a látogatók pótlólagos költését generáló szolgáltatásokat alakítottak ki, az épület emellett nagyon keresett rendezvényhelyszín. 2016 februárjától a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeummal közösen a két Grassalkovich kastélyt közös koncepció alapján egyengetik, közös tematika mentén, nagyszabású tervekkel. A húsz éve működő kastélymúzeum gyűjteménye tovább gazdagodik, még több műtárgyat állítanak ki.

Dr. Niklai Ákos a szállodaipar aktuális helyzetéről

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszédében kiemelte, a szövetség célja az, hogy mindenek előtt tagjai érdekeit képviselje, a lobbitevékenység mellett igyekszik a szövetség elé tárni az aktuális trendeket, közvetíti a szakmát befolyásoló rendeleteket, jogszabályváltozásokat. A Nemzetgazdasági Minisztériummal eddig szorosan együttműködtek, a mostani, turizmust érintő kormányzati lépések hatására további sikereket remélnek. A turisztikai termék megléte a legfontosabb, az olyan szállástípusokra, mint a kastélyszállodák, nagy igény van. A kastélyszállodák a minőséget jelentik, a középpontjukban a történelmi élmény nyújtásával. Manapság igen fontos feladata a szállodaüzemeltetőknek, hogy a családi igényeket is kielégítsék, fontos célszegmens továbbá az idősek csoportja, a társadalom öregszik, így nagy lehetőség rejlik a senior turizmusban.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a marketingre, amely a társzövetségekkel még eredményesebb lehet. A szakma kommunikációját segíti a Magyar Turizmus Zrt.-vel való jó együttműködés. A digitalizáció, az online információs oldalak és foglalási rendszerek ismerete és használata nélkül ma már nem lehet eredményesen dolgozni. A vendégvélemények – melyek az internet segítségével azonnal kikerülnek a világba – nagy hatással vannak a szállodákra, ezek ismerete mentén a házak és vendéglátóhelyek idomulni tudnak az igényekhez, elvárásokhoz. A belföldi turizmus szépen teljesít, de a főváros a külföldi turisták körében is igen népszerű. A további sikerek eléréséhez közös feladat a versenyképesség növelése.

A vendéglátás áfakulcsa jövőre jelentősen csökkeni fog, ennek jó hatásai elsősorban a vendéglátóhelyeket érintik, a fennmaradó összeget bérfejlesztésre, a munkaerő fejlesztésére, tréningekre tudják fordítani. A munkaerő hiánya és a képzett munkavállalók alacsony száma súlyos problémát jelent az ágazatban, az MSZÉSZ régióülésein is beszámolnak erről a felek.

A SZÉP-kártya fontossága megkérdőjelezhetetlen, a hat éve bevezetett kártya segíti a hazai fejlődést, a vendégforgalom növekedését, a magyar turisták élményszerzését. A szövetség mindent megtesz, hogy a kormányzat valamilyen formában mégis megtartsa.

Az Airbnb és ehhez hasonló jelenségek léte ellen semmi kifogása nincs a kereskedelmi szálláshelyeknek, pusztán arról van szó, hogy egyensúlytalanságot eredményeznek a piacon. Ezek a szolgáltatók sokkal kedvezőbb adózási feltételekkel működnek, nincs kidolgozva a rájuk vonatkozó szabályozó rendszer, míg a kereskedelmi szálláshelyek tevékenységét szigorú szabályozó környezet befolyásolja. A mérsékelt bürokrácia okán olcsóbban tudnak dolgozni, a vendégek egy része pedig nyilván az olcsóbb szálláshelyeket fogja választani.

Kerekasztal-beszélgetés

A szakmai fórum kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek moderátora Zsiborás Gergő, a Forbes magazin Junior Prima Primissima-díjas újságírója volt. A beszélgetésen részt vett dr. Niklai Ákos, dr. Grotte Judit, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, Pintér Katalin, a Gerbeaud Ház igazgatója, Horváth Csilla, az Apponyi Kiskastély natur minihotel tulajdonosa, valamint dr. Sándor Dénes, a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy manapság a turizmusban nagyon nehéz jó munkaerőt találni, a kezdő munkavállalók között igen nagy a fluktuáció. A pályakezdők nagy hányadának motiválása igen nehéz, a hozzáállás nem megfelelő, az attitűd, a munkamorál hiányzik, sajnos sokan az alapvető viselkedésbeli elvárásoknak sem képesek megfelelni. A diákok a vendégszeretet nem képesek az iskolákban megtanulni, nincs általános szervízkultúra.

A duális képzés jó irány lehet, de még mindig elmondható, hogy nagy a szakadék az oktatott elmélet és a gyakorlat között. Ezért is fontos, hogy a hallgatókkal a szakmájukhoz valóban értő, hiteles, a gyakorlati életben példás szakmai utat bejárt oktatók foglalkozzanak. A szállodaipar reputációja nem jó, nagyon nehezen szereznek tehetséges, szorgalmas pályakezdőket. A munkaerőhiány arra készteti a vállalkozásokat, hogy lejjebb vigyék a követelményeket az új belépőkkel szemben, ami aztán újabb problémákat szülhet. A jól teljesítő, elhivatott frissdiplomásokat azonban valósággal vadásszák a szállodák.

Itthon még nem veszik komolyan a vállalkozások, hogy milyen fontos lenne előre gondolkodniuk, hogy biztosítsák hosszú távra a megfelelő számú és tanult munkaerőt. A folyamatos továbbképzések, tréningek, esetenként külföldi tanfolyamok igen sokba kerülnek, mégis hosszú távon csak profitálni tudnak belőle a turisztikai szolgáltatók.

A munkaerő elvándorlása szintén komoly probléma, a nyugati fizetések igen vonzók a fiatalok számára. Ha az alkalmazott itthon jól érzi magát szakmájában, van jövőképe, a hozzá legjobban illő pozícióban tevékenykedhet, akkor hajlandó sokat és keményen dolgozni, a pénz önmagában nem lehet motiváló tényező, jó kiindulási alap viszont lehet, rövidtávon.

Arra a kérdésre, hogy miként alakítható ki, hogyan fejleszthető az attitűd a munkavállalókban, a felek egyetértettek abban, hogy csak óriási munkával. A kiemelkedően teljesítő diákokat segíteni kell a fejlődésben, észre kell venni a tehetséget bennük, melyet aztán sikerre vihetnek. Az alapvető illemtudás, az intelligencia azonban kevésbé tanítható. Az iskolában mindenki a nulláról kezdi, és vannak, akik hihetetlen fejlődést tudnak mutatni. Nagyon sok munkával és szorgalommal azonban bárki számára elérhető az álompozíció. Az oktatási intézmények összefogva a szakmával igenis kinevelhetik a valódi szakembereket.

Fodor Eszter
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint az éttermesek/szállodások felkészültek a GDPR-ra?

Kiadónk társoldalai