hirdetés
hirdetés

Különleges szerb zarándokhelyet őriz a magyar barokk város

Az Egerbe látogató turisták a várost inkább a váráról, a barokk épületeiről, fürdőiről és borairól ismerik. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a hevesi megyeszékhely északi részén emelkedő görögkeleti szerb templom ma múzeumként működik. Országos hírű műemlék ez, ahol 225 éve kezdték el faragni, majd festeni a felbecsülhetetlen értékű ikonosztázokat.

hirdetés

Az úgynevezett Rác-hóstyán levő, dombon álló, Szent Miklós kegyeibe ajánlott templom szerb ortodox kegyhely - mondta a Turizmus Online-nak Kutnyákné Patocskai Margit tárlatvezető, aki immár három és fél évtizede fogadja a turistákat. Ma már csak évente egyszer, május harmadik vasárnapján tartanak szertartást.

Az egri görögkeleti templom kívülről (Fotó: Mentusz Károly)
Az egri görögkeleti templom kívülről (Fotó: Mentusz Károly)

Kalácsáldás és szeretet-vendéglátás

Így volt ez idén is, a tavaszi hónapban. Az esemény a nevezetes rác búcsúként ismert, amikor egész napos találkozásra és együttlétre érkeztek Szentendréről, Lórévről, Pomázról, Budakalászról, Szigetcsépről és Ráckevéről szerb zarándokok és érdeklődő turisták. Egerben ugyanis az utolsó szerb, ortodox vallású polgár idén januárban hunyt el. A szentendrei szerb férfikórus közreműködésével tartottak ortodox szentmisét, amelyet - a hagyományok szerint - körmenet követett a templomban és annak kertjében. Ezt követően áldották meg azt a frissen sült kalácsot, amelyből szeretet-vendéglátás keretében megkínálták a zarándokokat.

A felbecsülhetetlen értékű ikonosztáz (Fotó: Mentusz Károly)
A felbecsülhetetlen értékű ikonosztáz (Fotó: Mentusz Károly)


A jeles eseményt követően az esztendő többi részében viszont múzeumként látogathatják ezt a templomot, amely a Szentendrén működő Görögkeleti Szerb Egyház tulajdona - ők is tartják fenn. A tárlatvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a hazánkban található közel negyven, különböző állapotú görögkeleti templom közül az egri a legnagyobb, sőt, vélemények szerint a legszebb kegyeleti hely. Ezt a copf stílusú műemléket nagyrészt adományokból építették a XVII. században a törökök elől menekült és Egerben letelepült szerb és görög családok, akik borkereskedéssel foglalkoztak. A legenda szerint nekik köszönheti a város a híres bikavér típusú vörösbort.

A középső, a királyi kapu

A templom II. József - a kalapos király - engedélye és uralkodása alatt, Pavolni János egri mester tervei alapján 1785-1799 között készült el teljes egészében. A város e különleges múzeumának a fődíszét, az ikonosztázokat - az ajtókkal ellátott és szentképekkel díszített deszkafalat - 1789-ben kezdte el faragni Jankovics Miklós szerémi fafaragó munkatársaival, majd Anton Kuchelmeiser bécsi festő készítette hatvan táblaképpel, barokk és rokokó stílusban. A fatáblára festett ikonok az ortodox egyház előírásai szerinti rendben Jézus és Szűz Mária életét, az apostolokat, a szenteket és a prófétákat ábrázolja. A képfalon - ahogy a szakemberek mondják - három kapu nyílik, a középső nagyobb és díszesebb, ezt úgynevezett királyi kapunak nevezik, amelyen az előírások szerint csak a pap és a püspök mehet be.

Az úgynevezett királyi  kapu (Fotó: Mentusz Károly)
Az úgynevezett királyi kapu (Fotó: Mentusz Károly)
Részlet az ikonosztázról (Fotó: Mentusz Károly)
Részlet az ikonosztázról (Fotó: Mentusz Károly)


A szentélyt és a templomhajókat elválasztó ikonosztáz ajtajain ha betekintünk, magát a szentélyt és a baldachinos oltárt láthatjuk, ahol vallási kegytárgyak találhatók. Ezek mellett a templomban egy copf stílusú szószéket is építettek, az oldalfalak mentén pedig vörösfenyőből készített padokat helyeztek el. A görögkeleti, szerb ortodox egyházi szokásoknak megfelelően, a hajó első részében csak a férfiak állhatnak a szertartásokon, a nőknek viszont jól láthatóan elkülönített részen lehet részt venniük az eseményen.

A baldachinos oltár (Fotó: Mentusz Károly)
A baldachinos oltár (Fotó: Mentusz Károly)


A copf sítílusú szószék (Fotó: Mentusz Károly)
A copf sítílusú szószék (Fotó: Mentusz Károly)


Vörösfenyőből faragott padok (Fotó: Mentusz Károly)
Vörösfenyőből faragott padok (Fotó: Mentusz Károly)

Házi kiállítás is látható

A templomban egyébként egy kis házi kiállítás is látható, amelyen bemutatják e zarándokhely történetét, valamint a XVIII. századi orosz ikonok gyűjteményét is. A műemléket kert veszi körül, ahol a XVIII., XIX. és XX. században készült síremlékek jelzik a temetkezéseket, magyar illetve cirill betűs feliratokkal.

A templomot 1960-1979 között Radics Jenő (1895-1992) építész, építésztörténész, egyetemi professzor tervei alapján restaurálták. Négy évvel ezelőtt viszont a tetejét újították fel. Külső tatarozás is ráférne erre a különleges műemlékre, amely sok szépséget és élményt nyújt nemcsak az érdeklődő egrieknek, de a hazai és külföldi turistáknak is. Ez a templom, mint múzeum valamennyi hazai útikönyvben szerepel és az év minden időszakában fogadja a látogatókat.

Síremlékek a kertben (Fotó: Mentusz Károly)
Síremlékek a kertben (Fotó: Mentusz Károly)

Mentusz Károly
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai