hirdetés

Örülhetnek a budapesti háromcsillagos házak

A Malév csődjével és a fapados járatok tömeges megjelenésével átalakult a Budapestre látogató külföldi turisták összetétele, ennek a változásnak általában a háromcsillagos házak a nyertesei, míg a 4- és 5-csillagos kategória számára nem túl jók az idei év tapasztalatai – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége budapesti régiójának legutóbbi ülésén.

hirdetés

Bevezetőjében Kormány Balázs régióvezető elmondta, hogy az idei I-IV. hónap statisztikái alapján különösen a háromcsillagos budapesti házak profitáltak a Malév csődjét követő fapados-hullámból, míg a nemzeti légitársaság kiesését leginkább az ötcsillagos szállodák érzik meg.

Összefoglalójából az is kiderült, hogy 893 szállodai szoba szűnt meg tavaly Budapesten (ebben jelentős szerepet játszik a Váci úti Ibis Hotel bezárása), és csupán 493 szoba átadása várható idén. Ez a kapacitás hat szálloda nyitásával jön létre, melyek közül hármat egy cég, a Mellow Mood üzemeltet majd, és ezek közé tartozik az immár 2 éve készen álló Rácz fürdő melletti hotel. Kormány Balázs arra is emlékeztetett, hogy 2010 és 2012 között összesen 2100 szállodai szobával bővült a kapacitás a budapesti régióban.

Árvay Zoltán, a Hilton Hotel Budapest igazgatója megerősítette, hogy náluk a jó januári forgalmat február-márciusban visszaesés követte, így összességében 5%-kal csökkent az átlagos töltésük az idén. A RevPar-mutató ugyanakkor javult az erősebb forint miatt. Az eredmény egyértelműen a MICE-piac csökkenésének tudható be – mondta. Kevesebb a meeting, és azok is kisebbek – tette hozzá.

A rendezvénynek otthont adó Boutique Hotel Zara igazgatója, Géher Zoltán kedvező tapasztalatokról számolt be. Az idei első négy hónap során mind a töltést, mind az átlagárakat növelni tudták. Áprilisban így a foglaltság náluk meghaladta a nyolcban százalékot, miközben az átlagárakat 17%-kal emelték. „Az év hátralevő részére nem túl jók a kilátások. Fura, nyomott árú, ötcsillagos ajánlatokat lehet látni az online foglalási portálokon” – hangsúlyozta.

Dömötör Miklós, a SAS Béke Radisson igazgatója is arról számolt be, hogy a Malév csődje miatt elsősorban a MICE-vendégek maradtak el tavasszal. Ő ugyanakkor bízik benne, hogy a most lemondott forgalom egy része ősszel realizálódik, bár a skandinávok átszállással biztosan nem fognak Budapestre jönni.

Kopócsy Andrea, az MSZÉSZ elnöke beszámolt a szervezet lobbitevékenységének eredményeiről. Kiemelte, hogy sikerült elérni, hogy a SZÉP-kártya mindhárom zsebét el lehet költeni szállásszolgáltatásra, ugyanakkor hiányolta az ezt népszerűsíteni hivatott országos kampányt. Bár már 300 ezer SZÉP-kártya van forgalomban, sok szolgáltató panaszkodik a lassú, akár 10-15 napos átutalási időre. 47 szálloda adatai alapján az is kiderült, hogy még mindig 90%-ban üdülési csekket váltanak be a hotelek, és csupán 10%-os a SZÉP-kártyából származó forgalom aránya. A nyárra azonban az arányok változása várható – tette hozzá.

„Levelet írtunk Bánki Eriknek, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága elnökének a tervezett turizmustörvénnyel kapcsolatban – folytatta Kopócsy a lobbitevékenységek felsorolását -, de úgy tűnik, nem nagyon hallgatják meg a szakmai szervezetek véleményét”. Az viszont kiderült, hogy a Hotelstars Union lesz a nemzeti szállodai védjegy, és 1-2 héten belül eldől, hogy az állam vagy az MSZÉSZ lesz-e a védjegytulajdonos.

Kopócsy arra is emlékeztetett, hogy a „régi csillagos” szállodai besorolásokat csupán ez év június 30-ig lehet használni. Hozzátette, a Hotelstars nem minősíti a gyógyszállodákat, ez az OEP dolga. Az MSZÉSZ hamarosan ösztöndíj-pályázatot hirdet főiskolások részére.

Puczkó László, a Xellum kft. ügyvezetője az immár négy éve működő Magyar Hotel Monitor adatai alapján mutatta be a budapesti szállodapiacot a Malév leállása után. 75 fővárosi és 70 vidéki szálloda statisztikái alapján kiemelte, hogy bár Budapesten sem könnyű a szállodások helyzete, különösen vidéken van gond, ahol az idei év első négy hónapjában 20% volt a forgalom visszaesése.

Patrick Bohl, a Budapest Airport üzletfejlesztési igazgatója ezután néhány meghökkentő adatot osztott meg a hallgatósággal. Kijelentette, hogy a repülőtér összes bevételeinek korábban 50%-a származott a Malévtől, ráadásul a tavalyi jelentős utasszám-növekedésben is szerepet játszott a Malév növekvő forgalma.

A Malév kiesésével évi 1,5 millió átszálló utas esett ki a rendszerből, és az ő pótlásukra – nemzeti légitársaság híján – remény sincs. Ráadásul több légitársaság (American, Hainan, Moldavian, Carpatair) is kivonult a Malév megszűnése miatt. Mégis februárra a point-to-point forgalom 80%-ban helyreállt. A tavalyi 91 úti céllal szemben így most 89 érhető el Budapestről, bár ezek köre átrendeződött, vannak vadonatúj járatok, míg a Balkán és a Közel-Kelet felé leállt majd minden kapcsolat. Az idén minden második járat fapados lesz Ferihegyről.

A reptér illetékese ismét felhívta a figyelmet arra a kérdésre, hogy az államnak sürgősen ki kellene jelölnie egy uniós légitársaságot a Malév helyett, amely repülhetne a kétoldalú légügyi egyezmények által szabályozott, Unión kívüli, ugyanakkor keresett útvonalakon (Tel-Aviv, Isztambul, Kijev, Moszkva, Szentpétervár).

Bolh emlékeztetett arra is, hogy négy hét alatt sikerült a Ryanairnek kialakítani új bázisrepülőterét Budapesten, és a Ryanair-járatok utasainak 73%-a beutazó, vagyis jelentősen segítik a magyar turizmust.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint az éttermesek/szállodások felkészültek a GDPR-ra?

Kiadónk társoldalai