hirdetés
hirdetés

Egy ideális incentive úti cél

Portóban együtt él múlt és jövő

Magyarországon komoly rajongói tábora van Portugáliának. Aki csak megfordult ebben az országban, visszavágyik, legyen szó Liszszabonról, Madeiráról vagy Algarve környékéről. Az északi részén fekvő Portóba kevesebben jutnak el, pedig a város és környéke lenyűgöző. A TAP portugál légitársaság meghívására a közelmúltban munkatársunk is felfedezhette a gazdag múltú nagyvárost és a borvidéket, amely messze földön híressé tette Portót.

hirdetés

Portóba nem túl nehéz eljutni: a TAP lisszaboni átszállással hetente hatszor biztosít kapcsolatot Budapestről. Portónak az agglomerációval együtt több mint másfél millió lakosa van, a városban azonban csupán 260 ezren élnek. Portó óvárosa ennek megfelelően jóformán gyalog bejárható, aki meg elfárad, annak csak fel kell ülnie egy régi villamosra, és bárhová eljuthat a városban. Porto az Atlanti-óceán partján fekszik, a Douro folyó torkolatánál. A dimbes-dombos vidékre épült várost merész ívű hidak kötik össze a túlparton fekvő Gaia településsel, ahol a portóit tároló nagy pincészetek találhatók.

A városban bőséges a választék négy- és ötcsillagos szállodákból. A Sheraton Porto Hotel and Spa például ügyesen ötvözi a modernséget a klasszikus eleganciával: ősfás kertjére sokan irigykednek, miközben a csupa üveg és fém épület tágas teret kínál üzletembereknek, turistáknak egyaránt. A hálószobát üvegfal választja el a fürdőtől, akár a kádból élvezhetjük a plazmatévén a műsort. Az épület legfelső két szintjét üzleti utazóknak tartják fenn. A szomszédban találunk még egy színvonalas szállodát, a Hotel Infante Sagres meghitt belső tereivel, barátságos személyzettel jó választás lehet turistacsoportok részére.

Bolyongás az óvárosban

Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított portói óvárosban akár útikönyv nélkül is elboldogulunk, mivel a látnivalók, a történelmi épületek falán mindenhol információs tábla igazítja el az érdeklődőket. Érdemes persze városnézésünket kicsit távolabb, az óceán partján kezdeni, ahol reggelenként a helybeliek kocognak vagy bicikliznek. Különleges műalkotásokat és régi erődöket is találunk a parton. Ezután vegyük az óváros felé az irányt, itt áll a város jelképének számító Clerigos torony. A szűk utcákon hangulatos kávéházakkal, könyvesboltokkal és csemegeüzletekkel találkozhatunk, egy kávéra beülhetünk a Café Guaranyba vagy a Majestic Caféba. Aki bőrcipőt, divatárut, ékszereket szeretne vásárolni, ne hagyja ki a Santa Caterina bevásárlóutcát, aki a zöldség- és halpiacra kíváncsi, a közelben azt is megtalálja. A belváros barokk templomai mellett vessünk egy pillantást a Sao Bento vasútállomásra is, amelyet több helyen jellegzetes kék-fehér csempék borítanak.

Portói sétánkat a Ribeira negyed irányába folytassuk, itt, a dombról a folyópart felé meredeken lejtő, szűk utcákban bolyonghatunk csak igazán, utána egy pillanat alatt leérünk a kockás abrosszal terített asztalokat kínáló éttermekkel zsúfolt partra. A tengeri herkentyűkből álló masszív ebéd után szálljunk fel egy klaszszikus Rabelo hajóra, és röpke 50 perc alatt végigfotózhatjuk a várost egyik végétől a másikig.

Kihagyhatatlan programja minden Portóba látogató csoportnak a portóit készítő pincészetek egyikének felkeresése. A nagyok: a Ferreira, a Croft vagy a Taylor's hatalmas pincéiben, a Portóval szemben elterülő Gaiai tepepülésen több száz literes tölgyfa hordókban érik a nedű, a program zenés gálavacsorával koronázható meg.

Elgondolkodtató épületek

A történelmi Portó ugyanakkor modern város is, amelynek egyik emblematikus épülete a Zene háza. A kristály formájú zenei központban nem csupán koncerteket rendeznek, hanem olyan programokat is kínálnak, mint a „bevezetés a zene világába kezdőknek”, és gálavacsora is rendelhető.

A mai Porto jelképe is lehetne a Serralves Kortárs Művészetek Múzeuma, amely mesteri módon ötvözi a régit az újjal. Egy a városközpontban fekvő 18 hektáros, régi nemesi birtokon alakították ki a könyvesbolttal, kávézóval büszkélkedő, nagyon modern gyűjteményt, ahol a műélvezet előtt, után vagy közben tehetünk egy hatalmas sétát a klasszikus francia, illetve angolkertben. A kontraszt nem mindennapi. Változatos incentive programokat kínálnak a kerti pikniktől a képzőművészeti műhelymunkán át a nagyszabású, elegáns fogadásig.

A Tawny és a Ruby hazája

A Duoro folyót követve jutunk el a városból a portói bor hazájába, a Duoro-völgybe. Két és fél órás buszozásra számítsunk, mert félútig tart az autópálya, onnan kanyargós hegyi utakon érjük el Réguát, a térség központját. A völgyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította: a jellegzetes, teraszos ültetvényeken jelölték ki a világ első borvidékét 1756-ban. Réguában és környékén válogathatunk a különféle quinták – vendégházak borospincével – között. Jó választás a Quinte da Pacheca, ahol akár a szőlő szüretelésébe és taposásába is beszállhatnak az érdeklődők. A pincészet mellé a közelmúltban különleges hangulatú étterem és vendégház épült. Visszaúton Porto felé érdemes megállni a Tamega folyó partján fekvő Amarante városkában, ahol különleges, keresztény köntösbe bújtatott termékenységi kultuszt ismerhetünk meg. A település templomát idősödő nők sokasága keresi fel, hitük szerint Szent Gonsalvo segít nekik férjet találni. Gyermekáldás után sóvárgó asszonyok is jönnek, ők imádkozás után fallosz alakú kalácsot is vásárolhatnak. Akit magával ragad a hely szelleme, szállást is talál a városban: a Casa de Calcade Hotel történelmi luxust kínál egy kúria ódon falai között.

Zöld, fehér, vörös

Ötféle helyi szőlőfajtából készül a 19–22 fokos, klasszikus portói. Angliába már az 1200-as években szállítottak bort Portugáliából, sokáig a ma is termesztett „vino verdét”, vagyis üde fehérbort. Ez azonban nem bírta jól a szállítást, ezért később a kikötőben a hordókhoz brandyt adtak, hogy stabilizálják a bort. 1678-ban jelent meg a portó bor mint márka. Manapság szőlő fermentációját két nap után leállítják, és magas alkoholtartalmú borpárlatot adnak hozzá. A portói ezután hordóba kerül, és ott pihen akár 40 évig. A portói két alaptípusa a tawny és a ruby. A tawny legalább hétévi tölgyfa hordós érlelést követően kerülhet forgalomba, a ruby a fiatalabb borok elnevezése.

'

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai