Valóban korlátozza a Főváros az I. kategóriás futóversenyek számát
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a főváros közgyűlése módosítaná a budapesti utcai futóversenyek rendezésére vonatkozó jogszabályt. A módosítás érinti a fővárosi önkormányzati tulajdonú közterületeken bonyolított versenyek számát, illetve a pályázás rendszerét. A legnagyobb versenyszervező, a Budapesti Sportiroda (BSI) szerint egy kétéves, egyértelműbb körülményeket teremtő folyamat végére tett pontot a főváros.
A fővárosi önkormányzat Kulturális, Turisztikai, Sport, Köznevelési és Szociálpolitikai Főosztálya nevében Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes nyújtotta be azt az előterjesztést, amely a jelenlegi, 40/2012. számú rendelet ellenében felére, 6-ról háromra csökkentené a legnagyobb létszámú, helyigényű valamint idegenforgalmi jelentőségű futóversenyeket. Az eddigi 9. II. illetve egyéb kategóriás események száma azonos, annyi különbséggel, hogy 6 II., illetve 3 egyéb kategóriás versenyt engedne. Az események szigorúbb pályáztatás útján kerülhetnek be a versenynaptárba. Az eddig gyakorlattal ellentétben nem jelent felmentést a pályázás kötelezettsége alól az sem, ha egy-egy futóverseny valamely nemzetközi sporteseményhez, vagy jeles évfordulóhoz kötődne. A szigorítások indoka az előterjesztő szerint, hogy a fővárosi közlekedésben minél kevesebb fennakadás alakuljon ki. Ezért különös nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pályázó miként tájékoztatja a lakosságot a várható forgalomkorlátozásokról. A június 14-i közgyűlés apropóján napvilágot látott tervezet szerint tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig kellene benyújtani a pályázatokat, amelyeket ugyanazon év november 20-ig bírálnának el. A Budapest Airportnak a Malév csődje után a telekadó emelésével nehéz perceket hozó XVII kerület polgármesterként, Riz Levente fővárosi képviselő annyiban módosítaná a határidőket, hogy a szervező tárgyávet megelőző április 20-ig lenne köteles benyújtani a pályázatot, míg az elbírálás június 20-ig meg is történne az eredetileg tervezett szeptember 20-november 20-as időkerethez képest.
A jogszabály módosításával kapcsolatban megkerestük Kocsis Árpádot, a BSI igazgatóját is. Szerinte egy kétéves folyamat végére tett pontot az önkormányzat szerdai döntésével. Úgy véli, hogy a rendeletmódosítás és a minden esetben kötelező pályáztatás rendet tesz a fővárosi utcai futóversenyek területén. „Nem lehet 3-4 órán keresztül lezárni egy forgalmas útszakaszt anélkül, hogy a lehető legtöbb fórumon ne informáljuk a lakosságot” — ért egyet a rendelet forgalomkorlátozásra vonatkozó tájékoztatási szigorításával. Szerinte a módosítások érdemben nem befolyásolják az I-II. kategóriás események számát, mivel az eddig rendelkezésre álló keretet sem használták ki a szervezők. Különösen érvényes ez a tízezres nagyságrendű nevezőt felvonultató I-es kategóriára. A fővárosi önkormányzati tulajdonú közterületeken rendezett futóversenyeket 2004 óta szabályozza rendelet. Ezekben az időkben még évi 10, ún. „A” kategóriás nagy esemény volt megengedett; a keretet nem merítették ki — idézi fel Kocsis Árpád. A benyújtott pályázatoknak a szervezőknek hitelt érdemlőn kell bemutatni az esemény elmúlt évének idegenforgalmi jelentőségét, külföldi vendégek létszámát. Vannak vélemények, melyek szerint a kérdéses kategóriájú események számbeli korlátozása piactorzító hatású lehet. Kocsis Árpád szerint nincs ok a félelemre, mivel csak kevés szervező bír azzal a tapasztalattal, ami elegendő több tízezres futóesemények megfelelő lebonyolításához. Kizártnak tartja, hogy egy kisebb szereplő egyik napról a másikra több tízezer ezer főt mozgató versenyt jelentsen be. „1978-ban rendeztük az első Futapestet. Egy szervezőnek ismerni kell minden lámpát és utcasarkot, tudni kell kezelni az óriási tömeget. Egy rákospalotai 8 szobás panzió vezetője sem egyből ül át egy Hilton igazgatói székébe” — érzékeltette a szükséges tapasztalati háttér jelentőségét. Ugyanakkor szerinte, amennyiben az érdeklődés a szervezői-résztvevői oldalon olyan mértékben megnő a következő 4-5 évben, hogy kevés lesz a jelenleg megengedett futóesemények száma, a Főváros valószínűleg nyitottan áll majd a kérdéshez. A Főváros honlapjáról letölthető egyik, kevésbé részletes „előzetes hatásvizsgálati lap” nevet viselő melléklete szerint a rendeletnek közvetlen társadalmi gazdasági, költségvetési hatása nincs”. Kocsis Árpád szintén optimista a fenti hatásokat illetően.
A futóturizmus az elmúlt évek során komoly vendégéjszaka-növelő tényezővé vált, amire a BSI mellett az egykori Magyar Turizmus Zrt. valamint a turizmusmarketinget azokban az időkben még irányító, Varga Mihály vezette NGM is felfigyelt. Odafigyelésük nyomán egyre-másra láttak napvilágot a hurrá-jelentések. A BSI szerint „számadatok alapján a külföldi turisták a Szigetfesztivál és a Forma-1-es futam mellett leginkább a futók versenyeit tartják a legvonzóbb budapesti programoknak”. Saját kimutatásuk szerint tavaly öt legnagyobb futóversenyük mintegy 100 ezer nevezőjéből 96 országból 21 ezret adtak a 96 országból érkezett külföldiek az általuk szervezett három — Telekom Vivicitta Félmaraton, Wizz Air Budapest Félmaraton, SPAR Budapest Maraton — kiemelt nemzetközi futóversenyre. Azaz, mint azt Kocsis is megerősíti, külföldiek tömegesen csak erre a 3 eseményre neveznek. Mindez azonban 68 ezer vendégéjszakát és 3 milliárd forintnyi költést hozott a konhyára. A Varga Mihály miniszter által tavaly, egy sajtóesemény során, jobbján a jelen módosítást benyújtó Szalay-Bobrovnizky Alexandrával prezentált KPMG-tanulmány szerint 2015-ben még 2,7 milliárd volt a költés. Már 2013-ban arról számolt be az MT Zrt., hogy a külföldiek akkori, 96 700 forintos átlagköltését a maratonra érkezők 25%-kal múlják felül. Velük érkeznek hétvégézni a családtagjaik, és sokan válnak visszatérő vendéggé.
