hirdetés
hirdetés

Víkend Nándorfehérváron

Tanulságos volt az a tanulmányút, amelyet az Air Serbia magyarországi képviselete, az Aviareps és a Szerb Idegenforgalmi Hivatal szervezett a minap a szerb fővárosba, Belgrádba. Egyebek mellett azért, mert kiderült, mennyire keveset tudunk déli szomszédunkról.

hirdetés

A meghívottak többsége életében először járt a szerb fővárosban, és korábban maximum a háború szó jutott róla eszébe. Pedig, amint azt magunk is tapasztaltuk, Belgrád megér egy hétvégét, különösen most, hogy az Air Serbia járata révén a hét minden napján eljuthatunk a szerb fővárosba, alig egyórás repülőúttal.

Repülővel megérkezni Belgrádba egyéb­ként is kellemes dolog, különösen Budapest után. Míg Ferihegyen kilométeres sorok állnak a biztonsági ellenőrzésnél, a Nikola Tesla-repülőtéren nincs se tömeg, se sorban állás. A repülőtérről a belvárosba eljutni sem prob­lémás ügy, a Budapesten megszokott dugók itt mintha ritkábbak lennének. Ez azért külö­nös, mert – miközben 1,7 millió lakosa mellett 2-300 ezer ingázó is közlekedik a városban – Belgrádban egyetlen metróvonal sincs, a tömegközlekedés autóbuszokkal, trolikkal, villamosokkal történik. A belgrádi belvárosban ellenben gyalog lehet a legjobban elboldogulni, a fő sétálóutcának számító Knez Mihailáról pedig öt-tíz perc alatt elérhető mind az étter­mekkel tűzdelt bohémnegyed, a Skadarlija, mind a legfontosabb történelmi látnivaló, a nándorfehérvári vár. A sétálóutca közepén található Belgrád Art Hotel butikszálloda iga­zán kényelmes és színvonalas szolgáltatáso­kat nyújt, a dizájnos bútorok mellett szobai kávégép teszi kellemessé a tartózkodást.

A BALKÁNI MATUZSÁLEM

Belgrád a Balkán legrégebbi városa, ezért azt gondolhatnánk, rengeteg történelmi épü­lettel találkozunk. Ugyanakkor a számtalan háború, amely az évszázadok során itt zaj­lott, nem sok mindent hagyott érintetlenül, ezért többségében az utóbbi száz év során épült házakkal szegélyezik az utcákat. Kivé­telt képez a Kalemegdan, vagyis az európai történelemben kulcsszerepet betöltő nán­dorfehérvári vár. Szláv nyelveket nem be­szélő olvasóinknak megsúgjuk, hogy Belgrád szerbül Beograd, vagyis Fehérvár.

Induljunk hát rögtön sétára a Knez Mihailován, a Kalemegdan felé. A kávézókkal, üzletekkel megtűzdelt sétálóutca forgataga után jólesik megpihenni a várat körülvevő hatalmas parkban, ahol nemcsak padokat, hanem számos sportpályát is találunk. A vár stratégiai helyen épült, a Duna és a Száva folyók találkozásánál kialakult Kalemegdan magaslaton. Így a folyók természetes védelmi vonalat jelentettek az erőd körül. A várfalak­ról körülnézve egy érdekes torony tűnik fel a túlparton: ez már Zimony, amely sokáig az Osztrák–Magyar Monarchia legdélebbi pontja volt, földrajzilag pedig a Balkán északi határa.

Érdemes átrándulni a túlpartra – ezt teszi esténként és hétvégeken a belgrádiak egy része is –, mivel kiváló bárok és éttermek sorakoznak a zimonyi Duna-parton. A vá­ros hangulata Szentendrét idézi kanyargós, macskaköves utcáival, takaros kis házaival. Trianon előtt itt jelentős számban éltek né­metek, horvátok és magyarok. Ha itt járunk, ne felejtsük el megnézni a zimonyi domb te­tején álló Gárdos-tornyot, amelyet 1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulójára állítottak.

MEZTELEN FÉRFI, KARDDAL

Visszatérve a Kalemegdanba, ott magyar nyelvű kőtömb emlékeztet az 1456-os nán­dorfehérvári diadalra, amikor a várat ost­romló török sereg felett Hunyadi János és Kapisztrán János lelkes keresztes vitézeikkel fényes győzelmet arattak. Az ostrom során II. Mehmet szultán is megsérült, III. Kallixtusz pápa pedig a győzelem hírére rendelte el a déli harangszót az egész keresztény világban. Ké­sőbb a város nem tudott ellenállni az oszmán hadaknak, és több évszázadra török uralom alá került, véglegesen csak 1867-ben vonul­tak ki a török csapatok Belgrádból.

A vár látnivalói közé tartozik a magas ta­lapzatra állított, így már messziről is látható, az első világháború a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság számára kedvező lezárásának em­léket állító Győztes szobra, Ivan Mestrovic hor­vát művész alkotása. A mű egy meztelen férfit ábrázol, karddal és sólyommal a kezében. Az egykori belgrádi úrihölgyek állítólag megbot­ránkoztak az ábrázoláson, ezért fordították a folyó felé a szobrot. Ugyanakkor az is tény, hogy így észak, vagyis a háborúban vesztes Monarchia felé fordul büszkén a Győztes.

BOHÉMTANYÁK, FRIDA KAHLO

A történelmi kitekintés után, estefelé érdemes egy sétát tenni a bohémnegyed, a Skadarlija felé. Ez az a városrész, amely hamisítatlan balkáni hangulatot áraszt. A macskaköves, lejtős utcákon vendéglők sora várja a helyie­ket és a turistákat. Minden étteremnek saját zenekara van, amely szerb népzenével és nótákkal szórakoztatja a közönséget. Amikor két-három zenekar egyszerre zendít rá az teraszokon, azért elég komoly hangzavar tud kialakulni. A Skadarlijának saját dizőze is van, aki esténként végigjárja az összes vendéglőt, és negyedórás műsort ad a ven­dégeknek. A száz évvel ezelőtti bohémvilág dalait adja elő, a műsor végén pedig táncra perdíti a társaság egyik férfi tagját.

Aki a Tri Sesira vagy a Sesir moj étter­mekben elköltött vacsora után nem akar még nyugovóra térni, az rengeteg szóra­kozóhely közül választhat. A Száva folyó mentén például egymást érik az éttermek és bárok – ezt a részt Betonnak is nevezik, mivel egy régi kikötő széles rakpartján, az egykori raktárok helyén alakították ki. Az egyik kultikus hely a Frida Kahlo étterem, ahol kreatívan újragondolt spanyol–medi­terrán konyhát visznek, közben élő zene szól. A hétvégeken zsúfolásig megtelő étteremben tíz óra után indul a tánc, ugyanakkor parkett híján a vendégek az asztaluk előtt-mellett ropják, közben a pincérek a fejük fölé emelt tálcákkal szlalomoznak a mulatozók között. A Frida Kahlo szomszédságában lounge-ok, népzenés mulatók és romkocsmák is talál­hatók. Utóbbiak egyik gyöngyszeme valóban romos: falai állnak, teteje nincs, az ablakok helyén piros-fehér szalagok figyelmeztetnek a veszélyre. Az udvaron rönkfa székeken üldögél az alternatív zenére nyitott közönség. Egy biztos, itt bárki talál az ízlésvilágának és a pénztárcájának megfelelő szórakozóhelyet, ráadásul a belváros közvetlen közelében.

KÉK ZÁSZLÓS STRAND A BELVÁROSBAN

Képzeletbeli belgrádi kirándulásunk má­sodik napján választhatunk a sportos és a kulturális programok közül. Aki strandolni szeretne, azt várja a 7,5 kilométer hosszú, városi vízisport-központ, az Ada Ciganlija. A Száva egyik holtágából kialakított tó partján éttermek, strandok, csúszdák, napozóágyak, vízisíközpontok sorakoznak. Ide például bérelt biciklivel érdemes kijönni a városból, a kiépített kerékpárúton. A víz tisztasága miatt nem kell aggódni: a strand kék zászlós minősítésű. Kiváló ebédet kínál a szigeten a Sunset Caffe, a füstölt, roston sült pisztráng páratlanul finom.

Ha eluntuk a vizet és újra városnézésre indulnánk, látogassunk el a Szent Száva-székesegyházhoz. A monumentális épület nagyjából úgy épül, mint a Szent Család temploma Barcelonában, vagyis bármikor kérdezzük, mindig még legalább tíz év kell a befejezéséhez. Mindenesetre ez a világ legnagyobb ortodox temploma. A belső de­korációk még nem készültek el. Impozáns méretekkel büszkélkedhet: 91 méter hosszú és 81 széles, 70 méter magas, a kupoláján lévő aranyozott kereszt 12 méteres, alap­területe a földszinten 3500 négyzetméter.

LÁTOGATÓBAN A KORONAHERCEGNÉL

 

Aki a szerb történelem iránt érdeklődik, az keresse fel a királyi épületegyüttest Belgrád Rózsadombján, a Dedinjén. A Kraljevski komplekset a Karadjordjevic család épít­tette 1924 és 1929 között. Két részből áll, a Királyi és a Fehér Palotából. A komplexum 134 hektáron terül el, angol- és franciaker­tek, konyhák, garázsok, katonai barakkok, sőt egy hagyományos szerb ház mintájára pült, nádtetős vityilló is található a terüle­ten. A Királyi Palotában, amely az Angliából hazatért Alexander Karadjordjevic korona­herceg és családja rezidenciájaként szol­gál, szívesen látják a turistát, a házigazda és görög származású neje személyesen is fogadja a vendégeket. Az épület alagsorában találjuk az egykori uralkodó mozitermét. Az épület kialakításában és díszítésében orosz emigráns művészek kézjegyét viseli. A palota csak előzetes bejelentkezéssel látogatható – jelentkezés a Belgrádi Turisztikai Hivatalnál.

ZSOLDOS KATONÁBÓL KIRÁLY

Aki még ennél is többet szeretne megtud­ni a Karadjordjevicek történetéről, az ellá­togathat a Belgrádtól nyolcvan kilométerre fekvő Topola városába, ugyanis innen szár­mazik a kékvérűvé vált família. Meglepő dolgokat hallhatunk a török elleni 1804-es felkelést kirobbantó és győzelemre vivő első Karadjordjevicről: kiderül, hogy a későbbi ki­rály írástudatlan volt, és zsoldos katonaként szolgált a Monarchia hadseregében, később pedig óriási parasztgazdaságot alakított ki itt, a Sumadija tájegységben. Egészen hihetetlen méretű volt ez a birtok: 3000 birka, 300 disznó, 80 tehén és 60 ló tartozott hozzá. A sikeres felkelés után tehát ez a tehetséges paraszt­ember lett Szerbia királya, az ő leszármazott­jával találkozhattunk a belgrádi palotában. Topolán mindenesetre megnézhetjük a család két emlékházát és azt a kápolnatemplomot, ahol a királyi család tagjait eltemették.

A történelmi kitekintés után mindenki megérdemel egy kiadós borkóstolót a kö­zeli Alexandrovic borászatban, amely több mint százéves múltra tekint vissza. Az 1903- ban alapított, családi borászat látta el borral a szerb uralkodócsaládot is. A létesítményt 2000-ben modernizálták, azóta világszer­te exportált boraival sorra nyeri a díjakat a világversenyeken.

Egy rövid belgrádi hétvégébe ennél több program nem nagyon fér bele, pedig lenne még látnivaló bőven a környéken. Ott van a hatal­mas kiterjedésű római romváros, Viminácium, ahol újjáépített antik étterem, sőt fogadó is várja a turistákat. Vagy a magyar történe­lemben fontos szerepet játszó, meglepően jó állapotban levő szendrői vár, továbbá a legdé­lebbi, többségében magyarok lakta település, Székelykeve.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai