2100-ra eltűnhet a homokos tengerpartok fele
Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.
A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmányt jegyző tudósok az elmúlt 30 évben készített műholdfelvételek alapján modellezték a következő évtizedek várható alakulását, illetve hogy hogyan befolyásolhatja a homokos tengerpartok állapotának változását a globális felmelegedés folytatódása.
„Azt találtuk, hogy az évszázad végére a világ strandjainak fele szenved el 100 méteresnél nagyobb kiterjedésű eróziót, ami azt jelenti, hogy valószínűleg elvesznek a számunkra” – állapította meg Michalis Vousdoukas, az Ispra nevű észak-olaszországi kisvárosban működő Európai Bizottság Közös Kutatóközpont (JRC) kutatója.
A homokos strandok a világ tengerpartjainak egyharmadát teszik ki, de nemcsak a turizmus és a vadvilág, hanem a hullámoktól és viharoktól való védelem szempontjából is jelentősek. A partvidékeket már most is erősen sújtja az emberi tevékenység, például a beépítés vagy a szárazföldi gátak létesítése, amely miatt kevesebb, a strandok regenerálódásához szükség hordalék kerül az óceánokba – áll a tanulmányban, amelyről az Index írt.
Az egyes országok és régiók persze nem egyformán érintettek, Nyugat-Afrikában Gambia és Bissau-Guinea akár több mint 60 százalékát is elveszítheti homokos tengerpartjainak, de Ausztráliában például 12 ezer km partszakaszt veszélyeztet a felmelegedés, ami az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Kínában, Iránban, Argentínában és Chilében is több ezer kilométer homokos partot tüntethet el a JRC kutatása szerint.
Egy független témaszakértő, Andres Payo szerint óvatosan kell fogadni a tanulmány megállapításait, mert számos olyan feltételezést és általánosítást tartalmaz, amely mennyiségileg és minőségileg is befolyásolhatja a kapott eredményeket.
Michalis Vousdoukas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csapata még kissé óvatos is volt az eltűnő tengerpart hosszának megbecsülésében, és a valós veszteség a jósoltnál is nagyobb lehet.
A kutatócsoport számításaihoz két forgatókönyvet vett figyelembe: az egyik szerint 2100-ra 2,4 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet, a másik szerint 4,8 Celsius-fokkal. Vousdoukas elmondása szerint a párizsi klímaegyezménybe foglalt, 2100-ig tervezett 1,5 fokos emelkedéssel azért nem számoltak, mert annak megvalósulását nem tartják valószínűnek.
