Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által készített jelentés szerint 2018-ban a 28 uniós tagállamban ellenőrzött 21 831 fürdőhely túlnyomó többsége – 95,4%-a – megfelelt az uniós jogszabályokban megállapított minimumkövetelményeknek. Magyarország 253 fürdőhely vízminőségét ellenőrizte, és ezeknek a nagy többségéről – közel 90%-áról (88,9%) – is elmondható, hogy vízminőségük teljesítette a minimumkövetelményeket.

A legszigorúbb kritériumoknak is megfelelő, „kiváló” minősítésű fürdőhelyek aránya 2018-ban – hajszálnyi növekedést mutatva – 85,1%-ra emelkedett a 2017. évi 85,0%-ról uniós szinten, és 70,8%-ról (2017) 72,3%-ra (2018) Magyarországon. A minimumkövetelménynek megfelelő helyek száma ugyanakkor a 2017-ben mért 96%-hoz képest 2018-ban 95,4%-ra csökkent uniós szinten. A kismértékű csökkenés fő oka, hogy új fürdőhelyek is megnyitották kapuikat, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre az irányelv szerinti osztályozáshoz előírt, négy fürdőzési idényre vonatkozó adatok. Magyarország esetében ez az arány 86,7%-ról 88,9%-ra nőtt 2017-ről 2018-ra. Az Unióban, Albániában és Svájcban található fürdőhelyek közül 301 (1,3%) esetében volt rossz ('gyenge') a vízminőség 2018-ban, ami alacsonyabb, mint a 2017. évi 1,4%-os érték. Magyarországon ez az arány kismértékben – 2,7%-ról 3,2%-ra – nőtt 2017 és 2018 között.

A fürdővizekre vonatkozó követelményeket a fürdővizek minőségéről szóló uniós irányelv határozza meg. Az ebben foglalt szabályok végrehajtása révén az elmúlt 40 évben jelentősen javult az európai fürdővizek minősége. A hatékony ellenőrzés és vízgazdálkodás, valamint a települési szennyvíztisztításba történő beruházások révén drasztikusan csökkent a vízbe kerülő kezeletlen vagy csak részben kezelt települési és ipari hulladék mértéke. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a helyi hatóságok a hivatalosan azonosított fürdőhelyeken a teljes fürdőzési idény alatt vízmintákat vesznek.