Ismét káoszt okozhat egy izlandi vulkán

Az Eyjafjallajokull vulkán kitörése után olyan nagy mennyiségű hamu került Európa légterébe, hogy a hatóságok heteken át korlátozták a kontinens légi közlekedését – idézi a lap a severe-weather.eu tudományos portált annak kapcsán, hogy hasonló természeti katasztrófa fenyeget. Ezúttal azonban az Askja vulkán törhet ki a vészjósló előjelek alapján. Az Askja egy úgynevezett kaldera vulkán, ami azt jelenti, hogy ez egy korábbi vulkanikus hegy belsejében történt robbanás, majd összeroskadás nyomán keletkezett kráterhez hasonló horpadály.

Az Askja Izland keleti vulkanikus övének része és azzal írta be magát a történelembe, hogy 1875. március 29-én nagyon nagy kitörést produkált. A kilövellt hamut és más vulkáni anyagot a szél elsősorban Skandináviába vitte el, de még Közép-Európába is jutott belőle. A katasztrófa nyomán szabályos kivándorlási hullám indult Izlandról. Az Askja utoljára 1961-ben tört ki, ám ez sokkal szerényebb volt a közel száz évvel korábbi kitörésénél. ű

A fenyegető jelenség az, hogy november első napjai óta egy földrengéshullám kezdődött a vulkán körül. Kezdetben gyengébb rengések követték egymást, ám néhány nap alatt egyre erősebbé váltak és nőtt a gyakoriságuk is, feltételezések szerint egyre mélyebben történnek a földrengések. Két hét alatt 600 rengést jegyeztek fel a tudósok, a legerősebb 3,4 fokozatú volt a tízes földrengés-veszélyességi skálán. A szakértők nem zárják ki, hogy a jelenség egy nagyobb kitörést jelez előre, miután az Askját meglehetősen instabilnak tartják.

A tudományos portál modellezett egy kitörést azzal a feltételezéssel, hogy a vulkán öt napon keresztül tíz kilométer magasra lövellné fel a hamut. Ez a modell azt mutatta, hogy az Eyjafjallajokull katasztrófájához hasonló események követnék egymást, vagyis karácsony előtt le kellene állítani a légi közlekedést egész Európa felett. A káros anyag észak felé elérné Skandináviát, kelet felé terjedve pedig Közép-Európát, és a lehulló hamu jelentős környezeti károkat okozna.