Színes hanza házak és bálnaszalámi Bergenben
A norvég kikötőváros, Bergen lakói úgy tartják, hogy itt minden évszak nyújt valami érdekességet. Különösen a nyár, amikor a reggeli 6-7 fok után napközben már több mint 15 fokot jeleznek a hőmérők. Akik viszont Európa közepéről jönnek ide, azoknak jól esik a vastag kabát, sőt a sál is gyorsan előkerül a táskából.
A korábbi királyi főváros kikötője melletti széles főtérre autóbusszal érkeztünk – a szeles, esős idő ellenére sok érdeklődő turista gyűlt össze. A közeli halpiacra siettünk, ahol hangos szóval igyekeztek a portékákra terelni a figyelmet a gumicsizmát öltött kereskedők. Az áruk között nemcsak különböző halakat és a tenger gyümölcseit láthattuk, hanem több asztalon a rénszarvas-, illetve a bálnaszalámit is felfedeztük.
Ahol a gabonát és a fűszereket könyvelték
A szemerkélő eső ellenére megteltek a halszendvicseket kínáló bárok és a presszók teraszai is. Az embereket nem zavarták az esőcseppek, mert hozzászoktak a zordabb a nyári időjáráshoz. Többen a rakpart menti főutcán sétáltak és a cégérekkel ellátott egykori hanza házsorban gyönyörködtek. Ezek az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek, és Bergen egyik büszkeségének számítanak. A különböző színekben pompázó régi épületek és a különleges belső udvarok eredeti állapotukban maradtak meg a mának. Többségükben lakják is ezeket a házakat, amelyek alsó szintjén üzletek és éttermek találhatók. Bár Bergen nem volt hanza város, viszont a településen volt hanza képviselet, amely szigorú szabályok szerint működött. Ezt bizonyítják a nevezetes házsor végén található múzeumban látható emlékek is. Az emeletes épület alsó részében bemutatják, hogy az itteni hanza kereskedők milyen eszközöket használtak a halszállítmányok pontos méréséhez és ellenőrzéséhez. De láthattuk a valamikori főnök szobáját és konyháját is, illetve megtekinthettük azt a helyiséget, ahol elkönyvelték a beérkező gabonát, gyümölcsöt és fűszereket. A falon elhelyezett térkép arról tanúskodott, hogy szinte egész Európában kereskedtek, hajóik nagyon sok helyre jutottak el a kontinensen.
A főutca végén már messziről megpillantottuk az egykori erődöt. Közelebb érve kitárulkozott előttünk a reneszánsz épületegyüttes, amely stílusában a kissé a visegrádi várra emlékeztetett. Az erőd valamikor palotaként szolgált és ma is az egyik különlegessége a rakpart menti városrésznek. A körülötte elterülő gondozott parkban helybeliek és turisták sétálnak.
A kilátóból előtűnt a város panorámája
Ezt követően a bergeni felvonóállomáshoz mentünk, és rövid utazás után elértük a város feletti kilátót. A vihar elvonulása után újra kisütött a nap, így Bergen pazar látványában gyönyörködhettünk. Ilyenkor különösen vonzó ez a város, amely a norvég gazdaság, a kereskedelem, a kultúra és az egyetemek színhelye. Arra is lehetőségünk nyílt, hogy szemtől szembe lássuk, hogyan építkeztek korábban az emberek és miként emelnek faházakat napjainkban a helybeliek. A régi házakat téglából építették, homlokzatukat különféle elemekkel díszítették. Az újabbakat viszont fenyőből alakították ki és a lakások homlokzatát hófehérre festették.
Tisztelgés a zeneszerző szobra előtt
Élményekkel teli bergeni sétánkat a belvárosban, a városháza előtt fejeztük be. Ennek a patinás parkjában számos turista tisztelgett a város híres szülöttjének, a világhírű norvég zeneszerző és zongoraművész Edvard Grieg (1843-1907) szobránál. A mestert többek között Liszt Ferenc egykori barátjaként is emlegetik, aki kitartó alkotómunkára ösztönözte Grieget.
