hirdetés
hirdetés

Tematikus utakra lenne szükség a limes déli szakaszán

Felkészülés a világörökséggé nyilvánításra

A limest mint hazánk elkövetkezendő legnagyobb turisztikai attrakcióját helyezte a középpontba Pécsett a Magyar Limes Szövetség és a Pannon Kultúra Alapítvány szakmai konferenciája.

hirdetés

A „legnagyobb” turisztikai vonzerő lehetőségét a teljes hazai római limesszakasz – amely megegyezik Magyarország 417 km hosszú dunai szakaszának hosszával – UNESCO-világörökségi nevezése teszi lehetővé, illetve esélyessé. A nagy érdeklődés mellett lezajlott tanácskozáson képviseltették magukat az érintett települések önkormányzatai, TDM-szervezetei, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgatósága, amelyek turisztikai szakemberekkel közösen kerestek választ arra, hogy a Duna vonalán haladó limes mentén található értékeket miként lehetne a turizmus szolgálatába állítani.

ELŐNY A SOKSZÍNŰ KÍNÁLAT

Bevezető előadásában Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges cél több olyan tematikus út létrehozása a Duna mentén, amelynek során szinte minden élményben részesülhet a hazánkba látogató turista. Kitért arra is, hogy a folyó déli, Érdtől Mohácsig terjedő szakaszára különösen igaz a sokszínűség, hiszen itt egyaránt megtalálhatók a nemzeti park nyújtotta egyedi lehetőségek, a borutak, a világörökségi helyszínek vagy akár az őskorból származó emlékek, amelyek jól kiegészítik a limes már feltárt részeit.

Szólt arról is, hogy az UNESCO-világörökségi cím elnyerése teheti majd önálló márkává a Ripa Pannonica teljes magyarországi szakaszát. A pályázati anyag elkészült, a végső simítások vannak már csak hátra, rövid időn belül beadható. Ez már önmagában is olyan attrakció, amely egész Európában példátlan, ugyanis a Duna 417 kilométer hosszú szakaszon halad át hazánkon, s ezzel a leghosszabb folyami világörökségi helyszínként, akár önálló tematikus útként is működhetne, azonban ez a teljes szakaszon csak jelentős összegből valósítható meg.

Mivel a magyar dunai szakaszon van más lehetőség is, a limeshez kapcsolódó 124 helyszín és 180 régészeti lelőhely közül kell csak néhányat kiválasztani, s ehhez kapcsolódva más, nem római alapú tematikus utakat is létrehozni, amelyek legalább hét, tizenkét napos programot kínálnak a hazánkba érkező turistáknak – akár önálló nyaralási célként.

Az alaphelyzet felvázolását követően a résztvevők kisebb csoportokban arra keresték a választ, hogy a déli régióban a Duna mentén milyen kiemelt esemény köré csoportosítva hozhatók létre tematikus utak, mik a meglevő adottságok. Abban szinte kivétel nélkül megegyeztek, hogy sokszínű ez a térség, köszönhetően az itt élő nemzetiségeknek, a tájegységeknek, kiemelten a népművészetben gazdag Sárköznek, a Duna–Dráva Nemzeti Parknak, ezen belül is a Gemenc állat- és növényvilágának, az azt átszelő Duna-holtágaknak, borvidékeknek s a szellemi világörökség részét képező busójárásnak.

Hangsúlyozták, nagy kihívást jelentenek a Dunán májustól október végéig közlekedő, az unió vízi határán, Mohácsnál kikötő üdülőhajókon – egy-egy szezonban meghaladhatja a számuk akár az ezret is – hazánkba érkező turisták bekapcsolása a belföldi turizmusba. Ennek feltétele, hogy a folyó menti települések vonzó programokat kínáljanak nekik.

HIÁNYZÓ BICIKLIUTAK, KIKÖTŐK

Arra is rámutattak a résztvevők, hogy számos hiányosságra is megoldást kell keresni, ugyanis nincsenek meg a feltételei a minőségi vízi turizmusnak, hiányoznak az azt kiszolgáló létesítmények. A kerékpárutak hálózata sem teljes még, szükség lenne az Eurovelo6 útvonal minél gyorsabb kiépítésére, s fontos lenne a nagy hagyományokkal rendelkező fesztiválok – bajai halászléfőző, Duna menti és százhalombattai nemzetközi folklórfesztivál – összehangolására.

Bokor Béla, a társrendező Pannon Kultúra Alapítvány kuratóriumi elnöke, a dunaszekcsői Lugió Napok egyik megálmodója annak a véleményének adott hangot, hogy a limes köré felfűzhető meglévő vagy fejlesztés alatt lévő turisztikai vonzerők együtt adnak megfelelő kínálatot.

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese, Buchert Eszter arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy a programok összeállításánál a turistacsoportok mellett a kisgyerekes családokra is gondolni kell.

Javaslatként hangzott el, hogy a dunai hajóutak lebonyolításában magyar hajók is részt vehetnének, mert nagyon nehéz a külföldi luxushajók szervezőit bizonyos programok értékesítésére rávenni.

NEHOGY KÉSŐ LEGYEN!

Hirschberg Attila összefoglalásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a világörökségi cím elnyerésének pillanatában a térségnek készen kell állnia a turistaáradat fogadására:

„A világörökség önmagát eladó világbrand. Vagyis aki hallja, elképzel egy kívánatos – kulturálisan és kialakításában, megjelenésében vonzó – kulturálisidegenforgalmi- szabadidős attrakciót, és azt várja, hogy a helyszínen ezt látja viszont. Igényesen kialakított és jó állapotú, akadálymentesen megközelíthető, jó közlekedési infrastruktúrával – biztonságos, tiszta és megbízható – pontos –, egyéni és közösségi közlekedési módokon könnyen elérhető múzeumokat, látványos szabadtéri kiállítóhelyeket, ingergazdag, a család valamennyi tagjának kellemes kikapcsolódást, egyben élményekben gazdag szórakozást biztosító látni- és tennivalókat, attrakciókat és fesztiválokat, tiszta és kényelmes, tisztességesen szervezett és vezetett szállásokat, éttermeket.

Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre még a világörökségi cím elnyerése előtt, utána már késő lesz hozzáfogni kialakítani őket! Ha az új világörökséget látni vágyó turisták áradata már itt van, de nincs hol elhelyezni, ebéddel/vacsorával kínálni őket, ha nincs az elvárásaiknak megfelelő kulturális, idegenforgalmi szolgáltatás a helyszínen, akkor csak egyetlenegyszer jönnek el, többet soha. És másokat is lebeszélnek a látogatásról. A világörökségi cím tehát csak egy brand. Viszont a legerősebb. Ez óriási lehetőség, egyben óriási kihívás: a cím elnyerése után szinte azonnal megérkeznek az érdeklődők, és nagyon sok múlik azon, hogy mit találnak itt.

A kulturális turizmus keretében »attrakcióként eladható« örökségi helyszínek működéséhez a szolgáltatóipar legaktívabb közreműködése szükséges az örökségi helyszínek kijelölését, megközelíthetőségét, vizualizációját biztosító különböző műszaki megoldásoktól – például a romok feletti védőtetőt tartó könnyűszerkezetes, az egykori térbeli kiterjedést is érzékeltető,acélvázas »tömegvázlat« gyártásától – az információs táblákon át a brosúrákig. Készíteni kell továbbá római épület- és járműmodelleket, fegyvereket és ruhákat is. Megfelelő szálláshelyek, személyszállítás, idegenvezetés, hagyományőrző bemutatók, felvonulások, attrakciók, fesztiválok is szükségesek a projekt sikeréhez. Ezeknek a tevékenységeknek a bevételt teremtő képessége is rendkívül nagy” – hangsúlyozta Hirschberg Attila.

Szalai Kornélia
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai