hirdetés
hirdetés

Emelték a tétet

A fővárosban a kerületek vetik ki az idegenforgalmi adót

Ezentúl nem a főváros, hanem a kerületek szedik be az idegenforgalmi adót, hacsak a kerület ennek ellenkezőjéhez beleegyezését nem adja.

hirdetés

Több szervezetet és a kerületek vezetőit is megosztotta az a tavaly őszi rendelkezés, amely szerint a budapesti kerületek eldönthetik, hogy január elsejétől a területükön az idegenforgalmi adó beszedését átengedik-e a fővárosnak, vagy saját maguk végzik. (Idegenforgalmi adót annak kell fizetnie, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.) És hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, az ünnepek között több kerület is bejelentette, hogy saját maga szedi be az idegenforgalmi adót, de már nem három százalékot, amennyit eddig a főváros, hanem különböző mértékben emelik a tarifát.

A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése januári rendkívüli ülésén 22 igen, 8 nem és egy tartózkodás alapján az idegenforgalmi adóról szóló 31/1994. (VI. 10) Főv. Kgy. rendeletét módosította: „2011. január 1-jétől a kerületi önkormányzat által helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzati képviselő-testület előzetesen belegyezését adja. Tekintettel a Htv. módosítására az idegenforgalmiadórendeletben rögzíteni kell, hogy annak területi hatálya mely területekre terjed ki, ezért szükséges a rendeletmódosítás.”

Értelemszerűen a fővárosi közgyűlés az idegenforgalmi adó bevezetésére akkor jogosult, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselő- testülete előzetes beleegyezését adja.

Több képviselő szólalt fel, és védte meg álláspontját, a főpolgármester megjegyezte, hogy ezzel a rendeletmódosítással évente mintegy 1,4 milliárd forinttól esik el a főváros költségvetése.

Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában elmondta, hogy a rendelet lényege, hogy nem a kerületek többsége dönti el, ki vesse ki az adót, hanem az adott önkormányzatok egyenként dönthetnek erről, és úgy vélte, érdemes a kerületeknek ezt a szabadságot megadni.

Szállodások az új rendszerről

Kérdés, hogy a szállodák felkészültek-e a változásra. Erről a szállodaszövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében így ír: „A szállodák partnereik egy részével a 2011-es szobaárakban már 2010 nyarán megállapodtak, így nincs lehetőségük azt az adóváltozások miatt megemelni, tehát a magasabb adókból származó többletterheket kénytelenek átvállalni.” A közleményben emlékeztetnek: tavaly decemberben az V., XII., XIII. kerület „szakmai egyeztetés nélkül” emelte meg az eddigi háromszázalékos idegenforgalmi adót négy százalékra, míg a VI. és VIII. kerület az eddig a szobaárbevétel 3 százalékában befizetett adó helyett vendégéjszakánként 431 forintban állapította meg az idegenforgalmi adót, a IX. kerület pedig vendégéjszakánként 300 forintban.

Budapest a turizmus fekete lyuka

Legalábbis Bojár Iván András volt városarculati tanácsnok szerint, aki hosszas vitairatban fejti ki a városfejlesztésnek a turizmust is befolyásoló irányait.

Budapest jó hely – véli Bojár, kiegészítve azzal, hogy nem nagyon jó hely. Mint az egykori tanácsnok írja: a főváros „rejtett értékekben gazdag, de a nem rejtett, elsődleges és direkt módon megmutatkozó értékekkel kifejezetten rosszul áll”.

Budapest fejlesztése, megfelelő pozicionálása nem több pénzt, hanem szemléletváltást igényel – veti fel Bojár. A város korántsem pusztán épített környezet; lényegesen több annál. Különféle életformák, sokféle világnézet megjelenésének színtere.

A vitairat szerzője Budapestet a környező országok városaival összehasonlítva megállapítja: hátránya versenytársaival szemben, hogy azok onnan indulnak, hogy többé-kevésbé azonos színvonalon szolgáltatnak.

Amíg Budapest intenzív jelenléte a nemzetközi porondon pusztán befogadó, a város kevés saját, sőt sajátos szellemiséggel rendelkező kisugárzó hellyé nem válik, addig az csak egy fekete lyuk a világ térképén. „Velence vagy Prága évi 20-20 millió turistájának érdeklődésével szemben a felénk irányuló 2,2 milliónyi érdeklődés minden magyarázkodást kizáró egyértelműséggel és hajszálpontosan kifejezi ezt” – int Bojár, aki szerint a turisták kíváncsiságának felébresztése nemcsak igényes szállodai férőhelyek kialakításán múlik, „hanem mindazon, amiért érdemes lenne ideutazni, s aminek mai hiánya miatt a globális turisztikai desztinációs versenyben, lám, többnyire inkább nem bennünket választanak”.

Egy város hatékony turisztikai pozicionálásában fontos szempont, hogy a globalizáció kulturálisan homogenizáló elvárásaival szemben a kérdéses település jól azonosítható saját értékkel is rendelkezzen. Példaként az egyik első számú vetélytárs Prágát felhozva a szerző a Havel–knédli–Skoda szentháromságára utal, amelyhez hasonló egyértelmű definiálásra, az idegenforgalmi termék beazonosítására alkalmas és a turisták által is ismert márkát Budapest esetében nehéz találni.

A márkaépítő városfejlesztés, Budapest öntudatra ébredése kezdődhetne a budai várban, a főváros eredetének ma is meglévő helyszínén. „Ahhoz azonban, hogy tudjuk, mit és hogyan akarunk fejleszteni a budai Várban, az egész Budapest-brand kérdésében tiszta helyzetet kell teremtenünk” – javasolja a Budapest városmárka építéséért három és fél éven át felelő Bojár Iván András.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai