A fentiek abból a felmérésből derültek ki, amit a Balatontipp.hu oldal készített a Balatont körbebiciklizők szokásairól, jellemzőiről 2014 májusa és szeptembere között. A balatoni strandokat, bicikliutat bemutató oldal 933 olyan személyt kérdezett meg, akik az érintett időszakban lebiciklizték a teljes bringakört és erről bizonyítványt is szereztek a balatontipp.hu pecsételőhely-hálózata segítségével.

A válaszok szerint a 933 személy 18 százaléka Budapestről érkezett, a következő jelentős csoport, a 12 százalékkal részesedő Pest megyeieké, őket a Hajdú-Bihar megyeiek követik 8 százalékkal. Hét-hét százalékkal képviseltették magukat a válaszolók között a Komárom-Esztergom megyeiek és a Tolna megyeiek. Hat-hat százalék a részesedése az összesből a Bács-Kiskun megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Veszprém megyei bicikliseknek.

Békés megye 5, Fejér 4 százalékkal volt jelen a biciklisek között, Baranya, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megye 3-3, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala 2-2 százalékkal szerepelt. Ugyancsak 2 százalék volt a részesedése a külföldi bicikliseknek, akik között szerbiai, szlovákiai és bécsi magyarok vagy magyar származásúak egyaránt voltak. A többi megye lakóinak aránya egy-egy százalék körül alakult.

A többség autóval hozta a saját bringáját

Az összes túrázó jelentős többsége, 59 százaléka saját gépjárművével vagy csoportja más tagjaival közösen használt gépjárművel szállította a saját kerékpárját a kiinduláshoz választott településre. Nekik elsősorban az autók biztonságos elhelyezése jelentett gondot.

A biciklizők egyharmada (33 százaléka) vonattal hozta a saját kerékpárját. Közülük a Pestről érkezők meghatározó része a balatonvilágosi vasútállomást választotta a túra kezdőpontjának, a dél-dunántúliak Fonyódon, az észak- és nyugat-dunántúliak Keszthelyen és Tapolcán kezdték többnyire a túrát. Sokan a biciklis irányvonatok lehetősége miatt vállalkoztak a kerékpárok vasúti szállítására.

A túrázóknak csak két százaléka bérelt kerékpárt a kiránduláshoz a Balatonnál, hat százalék volt azok aránya, akik hazulról két keréken indultak. Az ebbe a körbe tartozók többsége valamelyik parti vagy partközeli településen él, de volt közöttük pápai, tatabányai és a vajdasági Magyarkanizsáról induló csapat is.

Legtöbben a négy napos túrát választották

A válaszolók között a legkevesebb, alig kétszázaléknyi volt azok aránya, akik egy nap alatt kerülték meg a Balatont. Ebbe persze szerepet játszhat az is, hogy az ilyen gyors túrára indulóknak nincs igazán ideje a bélyegzők gyűjtésére.

A kétnapos túrát választók az összes válaszoló 9 százalékát adták. A 933 fő által a Balatonnál együttesen biciklizéssel töltött 3778 napnak 4 százaléka és az együttesen eltöltött 2877 éjszakának 3 százaléka esik rájuk.

Három napos túrát választott a teljes létszám 26 százaléka. Ők az összes biciklin töltött nap 19 százalékát és a szálláshelyeken töltött éjszakák 17 százalékát mondhatják magukénak.

Négy napos túrára indult az összes bicikliző 29 százaléka, akik az összes biciklizéssel töltött napból is 29 százalékkal részesedtek, az éjszakáknak pedig 28 százalékát töltötték a szálláshelyeken.

Öt nap alatt tette meg a bringakört a kerékpárosok 19 százaléka, akik az összes biciklis-nap 24 százalékát adták és a szálláshelyek éjszakáinak 25 százalékát vették igénybe.

Hat napos túrát tartott a válaszolók 12 százaléka, akik ezzel az összes biciklin töltött nap 18 százalékát produkálták, és a vendégéjszakák 20 százalékát jelentették.

Hét napos vagy annál is hosszabb túrán járta körbe a Balatont a kerékpározók 3 százaléka, akik az összes biciklin töltött napból 6 százalékkal részesültek, a vendégéjszakákból 7 százaléknyi részt vettek igénybe.

A kemping a legnépszerűbb szálláshely

A szálláshellyel kapcsolatos válaszok szerint a túra közben összesen eltöltött 2887 éjszaka 1 százalékát vadkempingezéssel töltötték a biciklisek.

Rokonoknál 7 százalékát töltötték az éjszakáknak, panziókat, hoteleket vettek igénybe az összes vendégéj 19 százalékához. Az éjszakák 31 százalékához a magán fizető-vendéglátók adtak otthont, a fennmaradó 42 százaléknyi éjszakát pedig kempingekben töltötték el sátrakban vagy bungalókban.

Erősen indult a május

Napi bontásban megvizsgálták azt is, hogy a biciklisek milyen időszakokra szervezték a túráikat. Május kimagaslóan jól indult a hónapot nyitó hosszú hétvége miatt, de a teljes körre vállalkozó biciklisek aktivitása ezután nem folytatódott. A lehetőségekhez képest nagyon gyengén alakult a júniusi forgalom is. Július elején ígéretes volt a forgalom, de a hónap második és negyedik negyedét meghatározó esős, hűvös, esetenként viharos idő jelentős hullámzást okozott a biciklisek aktivitásában.

Az augusztusi időjárás is rendívül változékony volt, amit jól visszatükröz az augusztus 20 körüli csúcsot megelőző visszaesés. A szeptemberi időjárás sem volt rosszabb a nyári hónapokénál, de a biciklisek száma mégis minimálisra csökkent ebben az időszakban.

Felújítandó bicikliutak, biztonságos parkolók

A fenti eredmények hangsúlyozottan csak azokról szólnak, akik az oldal segítségével bizonyítványt szereztek a bringakör letekeréséről. Hogy átfogóbb képet kapjunk, hasznos lenne helyszíni kikérdezéssel azokat is felmérni, akik csak rövidebb távolságokra indulnak el a balatoni bicikliúton. Ugyanakkor néhány tanulság mindenképpen leszűrhető a fentiekből és a válaszokon túl írt észrevételekből.

Ami a legfontosabb, hogy a balatoni bicikliutak összességében ma még használható állapotban vannak, de jelentős szakaszokat mielőbb fel kellene újítani a biztonságos és kényelmes használat érdekében.

A biciklisek megyék szerinti megoszlása szerint alapvetően nem a távolság a meghatározó a balatoni bringakör népszerűségénél. Jobb marketinggel, több irányvonattal valószínűleg jelentős növekedést lehetne elérni a jelenleg kisebb arányban szereplő megyékből is.

A biciklisek Balatonhoz való utazását az autóik számára több napra is biztosított biztonságos parkolóhelyek kialakításával, kényelmesen, biztonságosan használható vasúti leszállóhelyekkel segíthetnék.

A Balatonhoz kerékpáron való eljutás kérdése nagyon kis réteget érint. Ha a jobb lehetőségeknek köszönhetően nagyobb is lenne ez a csoport, az sem szolgálná igazán a régió érdekét, mert várhatóan annyival csökkenne a Balatonnál töltött idő, amennyi kell a Balaton és a lakóhelyük közötti úthoz.

Több programra és rugalmasabb szállásfoglalásra van szükség

Minél hosszabb egy-egy túra ideje, a bicikliseknek annál több lehetősége van a költésre, annál nagyobb szálláskapacitásra van szükségük. A jelenlegi tendenciák is biztatóak, de a helyi szolgáltatások, programlehetőségek bővítésével ösztönözni kellene a bicikliseket, hogy több helyen tartsanak éjszaka pihenőt, vagy egy-egy helyen több napig is időzzenek.

A szálláshelyek esetében a fizető-vendéglátókat rá kell venni, hogy ha üres helyük van, legalább aznapi foglalással fogadjanak egyéjszakás biciklis vendégeket a főszezonban is. A rugalmasabb lehetőségek érdekében a kempingek esetében fejleszteni kellene a felállított sátrakban, telepített lakókocsikban, bungalókban rendelkezésre álló kapacitást.

Az egy-egy napon úton lévők száma azt mutatja, hogy jelenleg a hosszabb távú kerékpáros túrázás ugyanúgy szezonális hullámzást mutat, mint a balatoni üdülés más formái, pedig a napsütés vagy a víz hőmérséklete jóval kevéssé érinti ezt a formát, mint például a strandolást. Megfelelő ajánlatokkal, propagandával növelni kellene az elő- és utószezonban, illetve egy-egy hét első felében kerékpározók mennyiségét.

A konkrét kérdéseken kívül írt megjegyzések megerősítik, hogy a balatoni bringakörúton való túrázás a közvetlen turisztikai jelentőségén túl fontos lehetőség a régió megismertetésére, megszerettetésére. A többség azt tervezi, hogy mielőbb újra körbetekeri a tavat, és ha most feszesre szabták a tempót, legközelebb annyi időt szánnak rá, ami alatt nézelődni is lehet.